Országgyűlési irományok, 1953. I. kötet • 1-42. sz.

1953-42 • Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők, valamint a tanácsok tagjainak választásáról szóló jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről

42. szám. 563 kozó rendelkezések a két választás együttes lebonyolítása érdekében összhangban legyenek, egységesen állapítja meg a választójogosultak körét, mivel az ország­gyűlési választásokra és a tanácsok tagjainak választására vonatkozó törvények e tekintetben egymástól eltérő rendelkezéseket tartalmaznak. A törvényjavaslat végül rendelkezik afelől, hogy az országgyűlési képviselők választására vonatkozó hatályos törvényi rendelkezések egységes szerkezetben közzétételre kerüljenek. RÉSZLETES INDOKOLÁS ad 1. § E § az országgyűlési képviselők és a tanácsok tagjainak egy időben történő választása érdekében elrendeli, hogy a két választást a választók ugyanazon névjegyzéke alapján, ugyanazon szavazókörökben kell lebonyolítani. ad 2. § Az országgyűlési képviselők választásánál és a tanácsok tagjainak válasz­tásánál törvényeink eltérő választási eljárási mechanizmust állapítanak meg. Annak érdekében, hogy a választópolgárok ugyanazon választói névjegyzék alapján, ugyanazon szavazókörben szavazhassanak az országgyűlési képviselők lajstromára és a különböző fokú tanácsokba jelölt személyekre, azaz hogy a két választást egy eljárás során lehessen megtartani, szükséges, hogy a két válasz­tásnál ugyanaz a választási eljárási mechanizmus, azonos eljárási szabályok alkalmazásával működjék. Két, párhuzamosan működő választási mechanizmus (választási bizottságok, elnökségek, szavazatszedő bizottságok) fenntartása és eltérő eljárási szabályok szerinti működtetése (pl. a szavazásnál, a szavazatok Összeszámlálásánál stb.) nemcsak hogy felesleges, hanem leküzdhetetlen nehézsé­gekkel járna az egyidejű választásoknál. A tanácsok tagjainak választásáról szóló 1954. évi IX. törvény a választási eljárást szabályozó legújabb törvényünk, amely később kelt, mint az 1945:VIII. tv. novellái. A két választás egyidejű megtartása indokolttá teszi, hogy pl. a névjegyzék elkészítése, a választási szervek megalakítása és működése, a jelölés, a szavazás, az eredmények megállapítása és a választások büntetőjogi védelme stb. tekintetében az országgyűlési képviselők választásánál is e legújabb válasz­tási törvény rendelkezései kerüljenek alkalmazásra. Ezért e § a) pontja — anélkül, hogy az országgyűlési képviselők választására és a tanácstagok választására vonatkozó törvények alapelveit érintené — felhatalmazza a Népköztársaság Elnöki Tanácsát, hogy az országgyűlési képviselők választásáról szóló hatályos törvényi rendelkezések összeállításánál az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényi rendelkezéseket hozza összhangba az 1964. évi IX. törvény, ille­tőleg az azt kiegészítő 1954. évi 31. sz. törvényerejű rendelet megfelelő rendel­kezéseivel. Az országgyűlési képviselők választására vonatkozó hatályos törvényeink 'nem tartalmaznak szabályokat arra az esetre, ha az országgyűlési választókerü­letben a választójogosultaknak a fele vagy annál több nem szavazott le, illetőleg ha az országgyűlési választókerületi lajstrom az érvényes szavazatoknak a felét kapta vagy ennél kevesebb érvényes szavazatot kapott. A tanácsok tagjainak választásáról szóló 1954. évi IX. törvény ezekre az esetekre bevezette a pótválasztás intézményét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom