Országgyűlési irományok, 1953. I. kötet • 1-42. sz.

1953-8 • Törvényjavaslat a büntető perrendtartásról szóló 1951. évi III. tv. módosításáról

• 111 8. szám. az ügyész jóváhagyásával más nyomozó­hatóság is jogosult. (3) A hatóságok és a hatósági köze­gek, ha olyan terhelt tartózkodási helyéről szereznek tudomást, akivel szemben lakhelykutatást rendeltek el, kötelesek a terhelt tartózkodási helyé­ről a lakhely kutatást elrendelő* ható­ságot értesíteni. (4) Azt a terheltet, aki ellen elfogató­parancsot bocsátottak ki, megtalálása esetén őrizetbe kell venni és haladék­talanul az elfogatóparancsot kibocsátó, illetőleg az elfogatóparancsban meg­jelölt hatóság elé kell állítani. (5) A lakhelykutatást, illetőleg az elfogatóparancsot vissza kell vonni, mihelyt elrendelésének, illetőleg ki­bocsátásának oka megszűnt.« 34. §. A Bp. 114. § : a helyébe a következő rendelkezések lépnek : »(1) Az eljáró hatóság, ha ez az el­járást nem akadályozza, a szakértő mellett a terhelt kérelmére az általa megjelölt más szakértő meghallgatását is elrendelheti. Olyan kérdésben, amely­nél a vélemény felülvizsgálatának van helye, a terhelt által megjelölt szak­értőt lehetőleg a felülvizsgálat (113. § (5) bek.) előtt kell meghallgatni. (2) Ha a biztonsági őrizetbe helye­zés kérdésében kell határozni, a terhelt­nek, törvényes képviselőjének vagy házastársának kérelmére más szakértő közreműködését is meg kell engedni. (3) A terhelt kérelmére kirendelt szakértő a szemlén jelen lehet, annak terjedelmére és foganatosításának mód­jára indítványokat tehet, a szemlére, a leletre és a véleményre vonatkozó észrevételeit jegyzőkönyvbe mondhat­ja, vagy írásban előterjesztheti.« 35. §. (1) A Bp. 120. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti és helyébe a következő rendelkezés lép : »(1) A birtokost, ha a lefoglalandó dolgot felhívásra sem szolgáltatja ki, ezer forintig terjedhető pénzbírsággal lehet sújtani. A 63. § (2) bekezdése itt is irányadó.« (2) A Bp. 120. §-a (s) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép : »(2) A terhelttel szemben az előbbi rendelkezés alapján pénzbírságnak he­lye nincs.« 36. §. A Bp. 128. §-ának (2)-(4) bekezdései hatályukat vesztik és he­lyükbe a következő rendelkezések lép­nek : »(2) A zár alá vételt, ha ezt a vagyonelkobzás lehetőségére tekintet­tel, vagy az esetben alkalmazzák, ha a sértettet megillető polgári jogi igényt az ügyész érvényesíti, hivatalból kell elrendelni ; a magánfél által előter­jesztett polgári jogi igény biztosítása végett ennek a magánfél kérelmére van helye. (3) Ha a nyomozást nem az ügyészség teljesíti, a zár alá vételt sürgős szük­ség esetében az előbbi előfeltételek mellett a nyomozást folytató hatóság is elrendelheti.« 37. §. A Bp. 129. §-a hatályát veszti és helyébe a következő rendelkezések lépnek : / »(1) A zár alá vételt hivatalból is fel kell oldani, mihelyt elrendelésének oka megszűnt. (2) A polgári jogi igény teljes vagy részleges megítélése esetén is hivatal­ból fel kell oldani a zár alá vételt akkor, ha a magánfél a polgári jogi igény tárgyában hozott jogerős ítélet közlésétől számított harminc nap alatt végrehajtást nem kért. (3) A zár alá vételt akkor is fel kell oldani, ha az eljárást vagyonelkobzás kimondása nélkül jogerősen befejezik, illetőleg ha a magánfél vagy az ügyész által előterjesztett polgári jogi igényt jogerősen elutasították. (4) A nyomozás során elrendelt zár alá vétel feloldása tárgyában az ügyész határoz ; ha ennek a szükségessége fel­merül, a nyomozást folytató ható­ság az iratokat haladéktalanul az ügyészhez teszi át határozathozatal végett.«

Next

/
Oldalképek
Tartalom