Országgyűlési irományok, 1953. I. kötet • 1-42. sz.

1953-8 • Törvényjavaslat a büntető perrendtartásról szóló 1951. évi III. tv. módosításáról

H. ilyen esetben a terhelt a védő részvételéről kifejezetten lemond, a tárgyalás a védő részvétele nélkül is megtartható.« 16. §. (i) A Bp. 63. §-a (1) bekezdésének 2—4. mondata, valamint 63. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti. (2) A Bp. 63. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek : »(2) Az olyan fellebbezésnek, illetőleg panasznak (136. §), amely a megtagadási okot elvető, valamint a pénzbírságot kimondó határozat ellen irányul, halasztó hatálya van. (3) Ha a katonai büntető eljárás hatálya alá tartozó személyekkel szemben (23/B. § (1) bek.) kellene pénzbírságot alkalmazni, az eljáró hatóság a fegyelmi eljárás lefolytatása végett a tanú, illetőleg a szakértő elöljárójához fordul.« IV. §. ABp. 64. §-ának(i) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek : »(1) A tanúnak igénye van a megjelenésével szükségképpen felmerülő költségek megtérítésére. Erre a tanút kihallgatásának befejezésekor figyelmeztetni kell.« 18. g. A Bp. 66. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek : »(1) A határidőket órák, napok, hónapok vagy évek szerint kell számítani.« 19. §. A Bp. 78. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek : »(«) A bírósági tárgyalásról és ülésről a jegyzőkönyvet egyidejűleg kell elkészíteni. Olyan esetben, amikor a Bp. az ítélet írásbafoglalására későbbi határidőt állapít meg (171. §), a jegyzőkönyv az ítélet írásbafoglalására nyitva álló határidő alatt is elkészíthető. A bírósági tárgyalásról és ülésről készített jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető írják alá.« 20. §. A Bp. 79. §-a hatályát veszti. 21. §. A Bp. 86. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek : szain. ;;,") »(1) Az eljárás rendszerint nyomozással kezdődik. Nyomozásnak csak bűncselekmény alapos gyanúja esetében és csak a hatáskörrel bíró nyomozóhatóság indokolt írásbeli határozata alapján van helye. (2) Nyomozást elrendelő határozat nélkül csak halaszthatatlan nyomozási cselekmények foganatosíthatók ; ilyenek különösképpen a tettenérés vagy szökés veszélye esetén a terhelt őrizetbevétele, továbbá ha a késedelem veszéllyel jár vagy bűncselekmény elkövetésének megakadályozása céljából szükséges, a helyszín és a bűnjelek biztosítása, szemle, házkutatás, személymotozás, lefoglalás stb. (3) A nyomozás elrendeléséről az illetékes ügyészt haladéktalanul értesíteni kell.« 22. §. A Bp. 87. §-ának (1) bekezdése után a következő rendelkezést kell felvenni : »(a) Ha nem magánvádra üldözendő bűntett miatt a büntető eljárás folyamatbatételét valamely jogszabály meghatározott szerv feljelentésétől teszi függővé, a feljelentés megtételét a legfőbb ügyésznek az eljárás megindítását elrendelő határozata is pótolja.« 23. §. ABp. 88. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek : »(1) A feljelentést az ügyészségnél vagy más nyomozóhatóságnál kell írásban vagy szóban megtenni. A feljelentést a bíróság is köteles elfogadni. A szóban tett feljelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni. Az a nyomozóhatóság, amelynél a feljelentést tették, a halaszthatatlan nyomozási cselekményeket akkor is foganatosítani köteles, ha erre egyébként nem illetékes.« 24. §. A Bp. 89. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek : »Nyomozóhatóságok : a) a rendőrség, b) a belügyminisztérium államvédelmi szervei, c) az ügyészség.