Országgyűlési irományok, 1953. I. kötet • 1-42. sz.

1953-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság bírósági szervezetéről

s \. szám. b) a büntetőr, polgári és eljárási törvények egyaránt kötelezők valamennyi bíróságra. 5. §. A Magyar Népköztársaságban a bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alávetve (Alkotmány 41. § (2) bekezdés). 6. §. A bírósági eljárás nyelve magyar. A magyar nyelv nemtudása miatt senkit hátrány nem érhei,. Magyarul nem tudó személy az eljárás egész folyamán mind szóban, mind írásban anyanyelvét használhatja és az ügy anyagát tolmács útján is megismerheti. 7. §. (1) A bíróságok tárgyalásai — a törvény által meghatározott kivételektől eltekintve — nyilvánosak (Alkotmány '40. § (1) bekezdés). (2) A vádlottat a bírói eljárás során megilleti a védelem joga (Alkotmány 40. § (2) bekezdés). 8. §. (1) A Magyar Népköztársaság valamennyi bírósága elsőfokon egy hivatásos bíróból, mint elnökből és két népi ülnökből álló háromtagú tanácsban ítélkezik ; az ítélkezésben a hivatásos bírákat és a népi ülnököket ugyanazok a jogok illetik meg és ugyanazok a kötelességek terhelik. A törvény előírhatja, hogy a tanács három hivatásos bíróból álljon. (2) A másodfokon eljáró bírósági tanács három hivatásos bíróból áll. (3) A bíróság határozatait zárt ülésben, szavazattöbbséggel hozza meg. 9. §. A Magyar Népköztársaságban a bírói tisztségeket választás útján töltik be (Alkotmány 39. §). 10. §. (1) Hivatásos bírónak, vagy népi ülriöknek megválasztható minden olyan büntetlen előéletű magyar állampolgár, akinek választójoga van és 23. életévét betöltötte, (2) Katonai bíróságnál népi ülnökké a 23. életévét be nem töltött személyt is meg lehet választani. (3) A megválasztott hivatásos bírák és népi ülnökök esküt tesznek. 11. §. A hivatásos bíró tudományos, művészi, irodalmi és oktatói munka kivételével más kereső foglalkozást nem folytathat. 12. §. A népi ülnökök a bírósági eljárásban a bíróság elnöke által megállapított sorrendben vesznek részt. A népi ülnököket egy évben legfeljebb egy hónapra lehet igénybevenni ; ezt az időt fontos okból kivételesen meg lehet hosszabbítani. 13. §. (1) A munkásoknak és alkalmazottaknak népi ülnöki működésük idejére fizetésüket folyósítani kell. (2) A munkaviszonyban nem álló népi ülnökök díjazását a Minisztertanács állapítja meg. 14. §. (1) Valamennyi bíróság elsőfokon hozott határozatát — a Legfelsőbb Bíróság határozatainak kivételével — az érdekeltek a törvényben megállapított módon megfellebbezhetik. Az elsőfokú határozatok ellen az ügyész óvást emelhet (fellebbezési óvás). (2) Jogerős határozatok ellen a törvényesség érdekében a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnöke a Legfelsőbb Bíróságnál óvást emelhet (törvényességi óvás). (3) Az óvások és fellebbezések következtében az elbírálásukra hivatott bíróság a rendelkezésre álló anyag alapján felülvizsgálja a megtámadott határozat törvényességét és megalapozottságát. 15. §. (1) A hivatásos bírákat és népi ülnököket tisztségük lejárta előtt vissza lehet hívni, ha bűntettet követnek el, ha kötelességeiket hanyagul vagy felelőtlenül látják el, vagy ha egyébként olyan magatartást tanúsítanak, amely

v sérti a népi igazságszolgáltatás 'tekintélyét. (2) A hivatásos bírákat és a népi ülnököket az őket megválasztó szerv hívhatja vissza az igazságügy miniszter javaslatára. 16. §. A hivatásos bírót, továbbá az igazságszolgáltatásban való részvételével összefüggő cselekmény miatt a népi ülnököt csak a legfőbb ügyésznek a Népköztársaság Elnöki Tanácsa jóváhagyásával tett indítványa alapján