Országgyűlési irományok, 1949. II. kötet • 52-68. sz.

1949-56 • Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

56- szám. 65 sek megtétele végett közli a járási, illetőleg a városi (kerületi) tanács végrehajtóbizottságával. (a) Ha az alperesnek ingatlana van, az elsőfokú bíróság hivatalból intézkedik a gondnokság alá helyezés telekkönyvi feljegyzése iránt. (3) A gondnokság alá helyezést be kell vezetni a gondnokoltakról a megyei bíróság által vezetett betűsoros névjegyzékbe, az arról kibocsátott hirdetményt pedig tizenöt napra ki kell függeszteni a bíróság hirdetőtáblájára, valamint a gondnokolt lakóhelyén a helyi tanács hirdetőtáblájára. (4) A gondnokság alá helyezés hatálya a gondnokság alá helyezésre vonatkozó hirdetménynek, ha pedig a gondnokolt ellen már korábban zárlatot rendeltek el, az erre vonatkozó hirdetménynek a bíróság hirdetőtábláján való kifüggesztését követő napon kezdődik. Gondnokság alá helyezés keresetindítás nélkül. 310. §. (1) A cselekvőképességet nem érintő gondnokság alá helyezést a megyei bíróság erre irányuló kereset nélkül a jogosultak bármelyikének kérelmére vagy a hatóság megkeresésére rendeli el. (a) A kérvényben (megkeresésben) a gondnokság alá helyezés okát tüzetesen elő kell adni, a kérelmezési jogosultságot pedig igazolni kell. 311. §. (1) A 277. § (a) bekezdése, a 278. §, a 283. § (4) bekezdése és a 309. § megfelelően irányadó a 310. § alapján indított eljárásban is. (») Az eljárásban a bíróság végzéssel határoz ; egyébként a törvénynek a határozatokra és a fellebbezésre vonatkozó rendelkezései ebben az eljárásban is megfelelően irányadók. A gondnokság alá helyezés megszüntetése. 312. §. (1) A gondnokság alá helyezés megszüntetését, ha a bíróság azt ítélettel rendelte el, csak keresettel lehet kérni. A keresetet az ellen kell indítani, akinek keresete folytán a bíróság a gondnokságot elrendelte, ha pedig a gondnokság megszüntetését ez kéri, a gondnokolt ellen ; ha az, akinek keresete folytán a bíróság a gondnokságot elrendelte, meghalt vagy ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik, a keresetet a gyámhatóság által kirendelt ügygondnok ellen kell indítani. (a) Az eljárásra a 304—309, §-ok rendelkezései megfelelően irányadók azzal, hogy a gondnokság megszüntetését annál a megyei bíróságnál kell a névjegyzékbe bevezetni, amely a gondnokság alá helyezést elrendelte (309. § (•) bek.). (3) Ha a gondnokságot a bíróság a 310. § alapján rendelte el, a gondnokság megszüntetését is kereset indítása nélkül kell kérni ; az eljárásra a 310. és 311. §-ok megfelelően irányadók. (4) A 310. § alapján elrendeli gondnokság akkor is megszűnik, ha a gondnokoltat a bíróság utóbb a 304. § alapján gondnokság alá helyezte. XIX. Fejezet. FIZETÉSI MEGHAGYÁSOS ELJÁRÁS. A fizetési meghagyás kibocsátásának esetei. 313. §. (1) A pénz fizetésére vagy ingó dolog kiadására irányuló követelés fizetési meghagyás útján is érvényesíthető. (a) Kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető a pénz fizetésére irányuló olyan követelés, amelynek összege ezer forintot nem halad meg, feltéve hogy van olyan járásbíróság, amely a meghagyás kibocsátására a 314. § értelmében illetékes. (a) Az olyan követelés, amely per esetében a megyei bíróság hatáskörébe tartozik, fizetési meghagyás útján nem érvényesíthető. A fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelem. 314. §. A fizetési meghagyást a járásbíróság bocsátja ki ; az illetékességre