Országgyűlési irományok, 1949. II. kötet • 52-68. sz.

1949-56 • Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

56- szám. 63 kereseti kérelem utóbb is előterjeszt­hető. 297. §. A tárgyalás kitűzéséről a keresetlevél egy példányának megkül­désével az, anyát akkor is értesíteni kell, ha nem peres fél ; az értesítés­ben az anyát figyelmeztetni kell be­avatkozási jogára (294. §). Tárgyalás és bizonyítás. 298. §. (i) Ha helye lehet annak, hogy az alperes a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerje el, az apaság megállapítására irányuló per­ben őt erre az első tárgyaláson és a bizonyítás lefolytatása után is figyel­meztetni kell. (») Ha az apa a gyermeket a magáé­nak ismeri el és azok az érdekeltek, akiknek hozzájárulására a nyilatkozat hatályához szükség van, a tárgyaláson jelen vannak, figyelmeztetni kell őket, hogy hozzájárulásukat a tárgyaláson szóval is megadhatják. Az apa elismerő nyilatkozatát az egyéb érdekeltek hoz­zájárulásával együtt külön jegyző­könyvbe kell foglalni s azt velük alá is kell íratni. (3) Az (1) és (2) bekezdésben említett figyelmeztetéssel együtt az apát és a többi érdekelteket is tájékoztatni kell a nyilatkozat, illetőleg a hozzájárulás jelentőségéről és következményeiről ; ennek megtörténtét a jegyzőkönyvben szintén fel kell tüntetni. (4) A tárgyaláson jelen nem levő érdekelteket megfelelő határidő kitű­zésével fel kell hívni, hogy hozzájáruló nyilatkozatukat a megszabott alak­ban mutassák be vagy a bíróságnál mondják jegyzőkönyvbe. (ß) Elismerés esetében az apát fel kell hívni a törvényben megkívánt korkülönbség igazolására. A gyámható­ság részéről szükséges hozzájárulás vagy megerősítés iránt a gyámhatósá­got hivatalból kell megkeresni. (e) Az elismerésről felvett jegyző­könyvet az előbbi rendelkezések sze­rint megszerzett okiratokkal kiegé­szítve — a per tárgyalásának egyidejű felfüggesztése mellett — át kell tenni az illetékes anyakönyvvezetőhöz. Ha az apát az anyakönyvbe bejegyezték, a pert meg kell szüntetni. Ha az el­ismerő nyilatkozat alapján az apát az anyakönyvbe nem jegyzik be és az ennek okául szolgáló hiány nem pó­tolható, a bíróság a per felfüggesztését megszünteti és a tárgyalást folytatja. 299. §. (1) Ha a személyes megjele­nésre idézett fél a tárgyaláson nem jelenik meg vagy a bíróság felhívá­sára nem nyilatkozik, vele szemben a 185. § rendelkezéseit kell alkal­mazni. W A gyermek anyját, ha a perben félként vagy beavatkozóként nem vesz részt, tanuként kell kihallgatni ; ki­hallgatása csak akkor mellőzhető, ha cselekvőképtelen vagy kihallgatásának más elháríthatatlan akadálya van. 300. §. Ha a bíróság vércsoport­vizsgálatot rendel el, a vizsgálathoz szükséges vér vételének tűrésére bár­melyik érdekeltet kötelezheti. Ha az érdekelt a kijelölt orvosnál vérvétel céljából nem jelenik meg vagy a vér­vételt nem engedi meg, vele szemben a 185. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy elővezetésnek helye nincs. Ugyanez a rendelkezés irányadó a tizenhatodik életévét még be nem töltött gyermek törvényes képviselőjével szemben is, ha a gyermeket vérvétel végett elő nem állítja, vagy a vérvételt ő nem engedi meg. 301. §. Előzetes bizonyításnak a 207. §-ban meghatározott előfeltételek hiányában is helye van. XVII. Fejezet. A SZÜLŐI FELÜGYELET MEGSZÜNTETÉSE. 302. §. A szülői felügyelet meg­szüntetésére irányuló perre a XV. fe­\

Next

/
Oldalképek
Tartalom