Országgyűlési irományok, 1949. II. kötet • 52-68. sz.

1949-56 • Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

56. szám. 61 setétől az eljárás bármely szakában az alperes hozzájárulása nélkül is el­állhat. 285. §. (i) Házassági perben a bíró­ság köteles a házastársakat személye­sen meghallgatni : a bíróság akként is rendelkezhetik, hogy az egyik házas­társ a másik meghallgatásánál ne le­gyen jelen. (a) Bontóperben a bíróság a per ér­demi tárgyalásának megkezdése előtt megkísérli a felek kibékítését ; a békí­tési kísérletet a bíróság az eljárás bár­mely szakában megismételheti. (») A személyes meghallgatást és a békítési kísérletet mellőzni kell, ha a házastárs elmebeteg, ha a bíróság előtt a házastárs az idézésre nem jelenik meg vagy külföldön avagy ismeretlen helyen tartózkodik, illetőleg meghall­gatása más elháríthatatlan akadályba ütközik. 286. §. (i)Azok a rendelkezések, ame­lyek a jogról való lemondásnak, az elismerésnek és a beismerésnek a hatá­lyát határozzák meg (4. §, 163. § (2) bek.), házassági perben nem alkal­mazhatók. (2) Házassági perben a tanú a 170. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, a tanuként kihallgatott crvos pedig ugyané rendelkezés c) pontja alapján a tanuságtételt nem tagadhatja meg. 287. §. A bíróság házassági perben a tárgyalás elhalasztása esetén a szük­séghez képest ideiglenesen határoz a kiskorú gyermekek elhelyezése és tar­tása, valamint az arra rászoruló házas­társ tartása, úgyszintén a személyes használati tárgyaknak a különélő házas­társ részére való kiadása felől. 288. §. (1) Ha a házassági pernek akár első, akár folytatólagos tárgyalását az alperes mulasztja el, a mulasztás kö­vetkezményeit nem lehet alkalmazni. A felperes mulasztása esetében a bíró­ság a pert megszünteti, ha azonban az ügyész a felperes, hivatalból új határnapot tűz ki. («) Az elmulasztott határnaptól, ille­tőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt nap eltel­tével igazolásnak akkor sincs helye, ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg. (3) Házassági perben az eljárás szü­netelésének sem mulasztás esetében, sem megegyezés alapján nincs helye. 289. §. Ha valamelyik házastárs a házassági bontóper jogerős befejezése előtt meghal, a bíróság a pert a per­költségre vonatkozó határozathozatal nélkül megszünteti és a perben esetleg már hozott ítéletet hatályon kívül helyezi. Határozatok. 290. §. (1) A házasság érvénytelení­tése vagy felbontása esetében a bíró­ságnak a közös kiskorú gyermekek el­helyezése és tartása felől — szükség esetében — erre irányuló kereseti ké­relem hiányában is határoznia kell. (2) A bíróság a házasságot felbontó ítéletében az egyik vagy mindkét felet — az összes körülmények mérlegelése alapján — külön illeték fizetésére kö­telezheti ; ez a külön illeték összesen legfeljebb háromezer forintig terjedhet. (s) Az elsőfokú bíróság ítéletét az ügyésszel akkor is közölni kell, ha a perben nem vesz részt és az ügyész az ítélet ellen ilyenkor is fellebbezéssel élhet. (4) Az elsőfokú bíróságnak fellebbe­zéssel meg nem támadott ítélete csak a fellebbezési határidő utolsó napjától számított tizenötödik nap elteltével emelkedik jogerőre. (5) Az elsőfokú bíróság a keresetnek helytadó ítéletet — jogerőre emelkedése után — közli az illetékes anyakönyv­vezetővel. Perújítás. — Perorvoslat a törvényesség érdekében. 291. §. (1) A házasságot érvény­telenítő vagy felbontó ítélet ellen az

Next

/
Oldalképek
Tartalom