Országgyűlési irományok, 1949. II. kötet • 52-68. sz.
1949-56 • Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról
56. szám. 47 ha a személyes megjelenésre idézett fél nem jelent meg vagy a fél vagy képviselője valamely felhívásnak nem tett eleget, a hozzáintézett kérdésre nem felelt vagy kijelentette, hogy valamely tény valóságáról nincs tudomása vagy arra nem emlékszik. («) A bíróság a kártérítés vagy egyéb követelés összegét, ha az szakértői vélemény vagy más bizonyíték alapján meg nem állapítható, a per összes körülményeinek mérlegelésével belátása szerint határozza meg. Előzetes bizonyítás. 207. §. Az érdekelt fél-kérelmére akár a per megindítása előtt, akár annak folyamatban léte alatt, előzetes bizonyír tásnak van helye, ha : a) valószínűnek mutatkozik, hogy a bizonyítás a per folyamán, illetőleg annak későbbi szakában már nem lenne sikeresen lefolytatható vagy az jelentős nehézséggel járna ; b) valamely dolog hiányaiért a felet szavatosság terheli ; c) a bizonyítás előzetes lefolytatását külön jogszabály megengedi. 208. §. (i) Az előzetes bizonyítást a per bíróságánál, ha pedig a per még nem indult meg, annál a közjegyzőnél kell kérni, akinek működési területén a kihallgatandó személyek laknak, illetőleg akinek működési területén a bizonyítás a legcélszerűbben eszközölhető ; több ilyen közjegyző közül a fél szabadon választhat. (t) A kérelemben meg kell jelölni: a) az ellenfelet, ha pedig az ellenfél ismeretlen, ennek okát ; b) a bizonyítani kívánt tényeket és az azokra vonatkozó' bizonyítékokat ; c) azokat a körülményeket, amelyeknek alapján előzetes bizonyításnak a 207. § értelmében helye van. («) Azt, hogy az ellenfél ismeretlen, továbbá hogy az előzetes bizonyítás előfeltételei fennállanak, valószínűsíteni kell. 209. $. (i) A bíróság, illetőleg a közjegyző az előzetes bizonyítás elrendelése tárgyában — hacsak az ellenfél nem ismeretlen — az ellenfél meghallgatása után (113. §) határoz, sürgős esetben azonban enélkül is határozhat. A meghallgatás végett kitűzött határnapra szóló idézéshez csatolni kell a kérelem egy példányát. Ha a bíróság, illetőleg a közjegyző az ellenfél meghallgatását mellőzi, határozatát az ellenféllel csak az előzetes bizonyítás elrendelése esetében kell közölnie ; ilyenkor a kérelem egy példányát a határozathoz kell csatolni. (a) Az előzetes bizonyítás elrendelése kérdésében fellebbezni csak a közjegyző elutasító határozata ellen lehet. 210. J. (i) Az előzetes bizonyításra a bizonyítás általános szabályait kell megfelelően alkalmazni. (t) A perbíróság az előzetes bizonyítást megkeresés útján is foganatosíthatja. (s) Ha az előzetes bizonyítást közjegyző folytatja le, az ismeretlen ellenfél részére a szükséghez képest ügy^ gondnokot (74. §) rendelhet ki s ő határoz nemqsak a megkeresett bíróság, hanem a perbíróság hatáskörébe tartozó kérdésekben is. (*) Azokat a határozatokat, amelyeket a közjegyző az előzetes bizonyítás kérdésében hoz, a fellebbezés szempontjából úgy kell tekinteni, mintha azokat az a járásbíróság hozta volna, amelyhez a közjegyző tartozik. 211, §. (1) Az előzetes bizonyítás eredményét a perben bármelyik fél felhasználhatja. (f) A bizonyítás megismétlését vagy kiegészítését a bíróság szükség esetén hivatalból is elrendelheti. (») Ha a per már folyamatban van, az előzetes bizonyítás költségeire a perköltségre vonatkozó általános szabályok irányadók. Ha a per még folyamatban nincs, a költségeket a közjegyző állapítja meg ; a per meg. indítása esetében ezeket a költségeket a perköltséghez kell számítani.
