Országgyűlési irományok, 1949. II. kötet • 52-68. sz.

1949-56 • Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

56. szám. 41 A felolvasás megtörténtét vagy annak mellőzését a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. (2) Ha a tanú a vallomás felolvasásakor vallomását kiigazítja vagy kiegészíti, azt szintén jegyzőkönyvbe kell foglalni. 176. §. (1) Ha a tanú aggkora, betegsége, testi fogyatkozása vagy más ok miatt a bíróság előtt nem jelenhetik meg, a bíróság a tanút lakásán, illetőleg tartózkodási helyén hallgatja ki. Ebben az esetben a bíróság akként is rendelkezhetik, hogy a tanút az elnök hallgassa ki. (2) A tanúkihallgatás helyéről és idejéről a feleket és a tanút előzetesen értesíteni kellSzakértők. 177. §. (1) Ha a perben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amely lyel a bíróság nem rendelkezik, a bíróság szakértőt rendel ki. Rendszerint egy szakértőt kell alkalmazni, több szakértőt csak különböző szakkérdések felmerülése esetében lehet kirendelni. (2) A szakértőt rendszerint a kijelölt állandó szakértők közül kell kirendelni, más szakértőt csak fontos okból lehet alkalmazni. (s) A feleket a szakértő kirendelése tárgyában meg kell hallgatni és a kirendelésnél a felek egyetértő javaslatát lehetőleg figyelembe kell venni. (4) /Ha a perbíróság a szakértő meghallgatása iránt megkeresés útján intézkedik, a szakértő kirendelését is a megkeresett bíróságra bízhatja. (Ö) A bíróság a kirendelt szakértő helyett — akár véleményének előterjesztése előtt, akár az után — más szakértőt rendelhet ki, ha ezt bármely okból szükségesnek tartja. Ha azonban a bíróság a szakértőt a felek egyetértő javaslatára rendelte ki, más szakértő kirendelésének a szakvélemény előterjesztése előtt csak akkor van helye, ha a szakértő a véleményadással késlekedik vagy kizárás okából (178. §) vagy valamely más fontos okból nem járhat el. 178. §. (1) Az, akire a 13. § (1) bekezdésének a), b), ej vagy ej pontjában meghatározott kizáró ok áll fenn, szakértőként sem járhat el, úgyszintén az sem, aki az ügyben mint bíró vett részt. (2) A bíróság hivatalból ügyel arra, hogy kizárt szakértő az eljárásban ne vegyen részt. A kizárási okot maga a szakértő, valamint a fél köteles a bíróságnak haladéktalanul bejelenteni ; ha a bejelentés a szakértő véleményének előterjesztése után történt, a bíróság a vélemény figyelembevételével dönti el, hogy más szakértő meghallgatása szükséges-e. (*) A bíróság a kizárás tárgyában a felek és a szakértő meghallgatása (113. §) után határoz ; határozata ellen külön fellebbezésnek helye nincs. Ha a szakértőt a megkereseti bíróság rendelte ki, a kizárás felől is ez határoz ; ha azonban a kizárási okot a szakvélemény előterjesztése után jelentik be, a (2) bekezdés alkalmazásával a perbíróság dönt. 179. §. A 169—171. §-ok rendelkezéseit a szakértőkre is megfelelően alkalmazni kell. A szakértőt kötelessége alól egyéb elfoglaltsága miatt vagy más fontos okból fel lehet menteni. 180. §. (1) A megidézett szakértő meghallgatása előtt meg kell állapítani személyazonosságát, továbbá azt, hogy a felekkel milyen viszonyban van és Tiogy nem áll-e fenn reá kizáró ok ; a nem állandó szakértőt figyelmeztetni kell a hamis véleményadás következményeire is. (2) Ezután a bíróság ismerteti a szakértő előtt azokat a kérdéseket, amelyekre véleményt kell nyilvánítania. (9) A szakértőhöz egyes kérdések feltevését a felek is indítványozhatják. 181. §. (1) A szakértővel mindazokat az adatokat közölni kell, amelyekre feladatának teljesítése végett szüksége (56)3