Országgyűlési irományok, 1949. II. kötet • 52-68. sz.

1949-56 • Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

56. szám. 33 szerű idézése megtörtént-e. Ha ez megtörtént, a, tárgyalást a fél részéről elmulasztottnak kell tekinteni s a mulasztás esetére megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni ; ellenkező esetben a tárgyalást el kell halasztani. (2) Ha a fél a per folyamán külföldre távozott és a per vitelére belföldön lakó meghatalmazottat nem rendelt, vele szemben a mulasztás következményeit — hivatalos kiküldetés esetét kiviéve — akkor is alkalmazni kell, ha a tárgyalásra megidézhető nem volt. (s) Ha a fél nevében megjelent meghatalmazott vagy törvényes képviselő képviseleti jogát, illetőleg a per viteléhez szükséges felhatalmazását nem igazolja, a fél nevében megjelent személyt megfelelő határidő kitűzésével fel kell hívni a meghatalmazás, a képviseleti jog vagy a per viteléhez szükséges felhatalmazás igazolására. Ha a meghatalmazottként megjelent személy a felet a 67—68 §-ok értelmében nem képviselheti, a felet megfelelő határidő kitűzésével fel kell hívni, hogy a perben személyesen vagy a törvénynek megfelelő meghatalmazott útján járjon el. (4) Ha a (») bekezdésben említ'ett hiány pótolható, a bíróság a tárgyalást a hiány pótlása előtt is folytathatja, az ellenfél kívánságára pedig a tárgyalást folytatni köteles. Ha a hiányt a kitűzött határidő alatt, illetőleg az annak leteltét követő tárgyalás bezárásáig nem pótolták, vagy az eljárást a fél jóvá nem hagyta, az ellenfél kérelmére a mulasztás következményeit kell alkalmazni s a hiány pótlására eredménytelenül felhívott személyt a felmerült költségek megfizetésére kell kötelezni. A tárgyalás elmulasztásának következményei. 136. §. (1) Ha az első tárgyalást a felperes mulasztja el, a bíróság az alperes kérelmére a pert megszünteti (159. §) ; ilyen kérelem hiányában az eljárás szünetel (137^ §). (2) Ha az első tárgyalást az alperes, vagy a -folytatólagos tárgyalást a felek bármelyike mulasztja el, a bíróság a tárgyalást az ellenfél kórelmére megtartja. Ha a megjelent fél ezen a tárgyaláson olyan kérelmeket, tényállításokat és bizonyítási indítványokat, ad elő, amelyek a mulasztó féllel még közölve nem voltak, a tárgyalási jegyzőkönyv másolatát vagy az ellenfél által bemutatott előkészítő iratot a mulasztó félnek meg kell küldeni és fel kell őt hívni, hogy észrevételeit azokra a 141. § (s) bekezdése esetében előkészítő iratban, egyébként pedig a következő tárgyaláson szóval tegye még. Olyan kérelmeket, tényállításokat és bizonyítási indítványokat, amelyeknek az ügy eldöntésére nincs jelentőségük, a mulasztó féllel közölni nem kell. (s) A mulasztó féllel előzetesen már közölt kérelmeket, tényállításokat és bizonyítási indítványokat a (2) bekezdés esetében úgy kell tekinteni, hogy a mulasztó fél a kérelem teljesítését nem ellenzi, a tényállítás valóságát nem vonja kétségbe, illetőleg a kívánt bizonyítást nem ellenzi» kivéve ha ez a perben tett korábbi nyilatkozatával ellentétben állna. A bíróság azonban a valóságnak megfelelő tényállás kiderítése érdekében elrendelheti a tárgyalás elhalasztását és a mulasztó fél meghallgatását, valamint a szükségesnek tartott bizonyítást. Ha a mulasztó fél a következő tárgyalást is elmulasztja, ezen az alapon a tárgyalást újra elhalasztani nem lehet. Az eljárás szünetelése. 137. §. (1) Ha a felek közül bármelyik tárgyaláson egyik sem jelenik meg vagy a megjelent fél az ügy tárgyalását nem kívánja, úgyszintén ha a felek erre vonatkozó kölcsönös megegyezésüket a bíróságnak bejelentik, az eljárás mindaddig szünetel, amíg valamelyik fél az eljárás folytatását nem kéri. Négy