Országgyűlési irományok, 1949. II. kötet • 52-68. sz.

1949-56 • Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

56. szám. 25 Idézés. 96. §. (i) Az idézésen fel kell tüntetni az eljáró bíróságot és a bírósági ügyszámot, a felek nevét, perbeli állását és a per tárgyát, valamint a kitűzött tárgyalás (meghallgatás) idejét és helyét. (2) Az idézésben figyelmeztetni kell a címzettet a meg nem jelenés következményeire és őt perbeli állásához képest a megfelelő tájékoztatással egyébként is el kell látni. Kézbesítés* 97. §. Ha a félnek a per vitelére meghatalmazottja van, a bírósági iratokat a fél helyett a meghatalmazottnak kell kézbesíttetni. Ez a rendelkezés nem terjed ki -az olyan idézésre, amelyben a bíróság a felet vagy annak törvényes képviselőjét személyes megjelenésre kötelezi. 98. §. Ha az iratot a címzett halála miatt, vagy azért nem lehet kézbesíteni, mert a címzett a bejelentett címen ismeretlen vagy onnan ismeretlen helyre költözött, erről az érdekelt feleket értesíteni kell. 99. §. (1) A bírósági iratokat rendszerint posta útján kell kézbesíttetni. (2) A címzett a neki szóló iratot — személyazonosságának igazolása mellett -— a bírósági irodában is átveheti. '(•) Egyébként a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint történik. Kézbesítés külföldön. 100. §. (1) A külföldön kézbesítendő iratot — ha a magyar állam által kötött nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik — intézkedés végett az igazságügyminiszterhez kell felterjeszteni. (2) A külföldön teljesített kézbesítést érvényesnek kell tekinteni, ha az akár a belföldi jogszabályok rendelkezéseinek, akár a kézbes'ítós helyén irányadó jogszabályoknak megfelel. Hirdetményi kézbesítés. 101. §. (1) Ha a fél tartózkodási helye ismeretlen vagy olyan államban van, amely a kézbesítéshez jogsegélyt nem nyújt, vagy ha à kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, illetőleg ha a kézbesítés megkísérlése már előre is eredménytelennek mutatkozik, a kézbesítést hirdetmény, útján kell teljesíteni. Hirdetmény útján kell a kézbesítést teljesíteni az ismeretlen örökösök részére is. (2) Hirdetményi kézbesítést a bíróság csak a fél kérelmére és csak az annak alapjául szolgáló ok valószínűsítése esetében rendelhet el. Ha az előadott tények valótlannak bizonyulnak és a fél erről tudott vagy kellő gondosság mellett tudhatott volna, a hirdetményi kézbesítés és az azt követő eljárás érvénytelen, a felet pedig a felmerült költségben és ezenfelül pénzbírságban (120. §) is el kell marasztalni. Ezeket a következményeket a bíróság a felek meghallgatása után hivatalból mondja ki. (2) Ha a hirdetményi kézbesítést követő eljárást — habár csak hallgatólagosan is — az ellenfél jóváhagyta, az eljárás nem vauk érvénytelenné, a pénzbírságot azonban ilyen esetben is ki kell szabni s a felet kötelezni lçell a felmerült költségtöbblet megfizetésére. 102. §. (1) A hirdetmény útján kézbesítendő iratot tizenöt napra ki kell függeszteni a. bíróság hirdetőtáblájára és a fél—illetőleg ismeretlen örökösök részére való kézbesítés esetében az örökhagyó — utolsó ismert lakóhelyén a helyi tanács hirdetőtáblájára. (2) Ha a fél olyan államban lakik, amely a kézbesítéshez jogsegélyt nem nyújt, de amellyel a postai forgalom fennáll, a hirdetményt — lehetőleg ajánlott levélként — a fél ottani címére is meg kell küldeni. (s) Ha keresetlevelet kell az alperesnek hirdetmény útján kézbesíteni, részére a bíróság ügygondnokot (74. §) rendel és a keresetlevelet annak is kézbesítteti. (66) 2