Országgyűlési irományok, 1949. II. kötet • 52-68. sz.
1949-56 • Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról
18 56. szám. (•) A beavatkozást megengedj határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A beavatkozást elutasító, valamint a beavatkozót a perből kizáró határozat ellen a beavatkozó fellebbezéssel élhet ; ennek jogerős elintézéséig a beavatkozó a perben részt vehet. 57. §. ( l ) A beavatkozó — az egyességet, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve — minden cselekményre jogosult, amelyet az általa támogatott fél megtehet, cselekményeinek azonban csak annyiban van hatálya, amennyiben a fél a cselekményt elmulasztja, illetőleg amennyiben a beavatkozó cselekményei a fél cselekményeivel nem állnak ellentétben. Ha a perben hozott ítélet jogereje a beavat» kozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed, a beavatkozó cselekményei akkor is hatályosak, ha azok az általa támogatott fél cselekményeivel ellentétben állnak ; az ilyen ellentétes cselekmények befolyását az ügy eldöntésére a bíróság a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja eL (a) A féllel közlendő határozatokat és iratokat a beavatkozóval is közölni kell. 5$. §. Az a fél, aki pervesztessége esetére harmadik személy ellen kíván követelést érvényesíteni vagy harmadik személy követelésétől tart, ezt a harmadik személyt a. per jogerős eldöntéséig perbehívhatja, Perbehívással a beavatkozó és a perbehívott is élhet. 59. §. A perbehívást írásban vagy a tárgyaláson szóval kell előterjeszteni ; abban meg kell jelölni a perbehívás okát és röviden elő kell adni a per állását. A perbehívást az ellenféllel is közölni kell. 60. §. (i) Ha a perbehívott a perbehívást elfogadj a; a per behívóhoz beavatkozóként csatlakozhatik ; ezt akár írásban, akár a tárgyaláson szóval is bejelentheti. Egyébként a per behívóhoz való csatlakozás megengedésére és a perbehívott jogállására a beavatkozás szabályait kell megfelelően alkalmazni. (2) A per behívás elfogadása nem jelenti azt, hogy ezzel a perbehívott a kötelezettségét a perbehívóvál szemben elismerné. A perbehívó és a perbehívott közötti jogviszony ebben a perben nem dönthető el. Változás a felek személyében. 61. §.. (1) Ha a per alapjául szolgáló jogviszonyban a polgári jog szabályai szerint valamelyik fél helyébe a per folyamán jogutód lép, a jogutód a perbe félként önként beléphet, illetőleg a jogutódot az ellenfél is per bevonhat ja. A felperes jogutódját csak akkor lehet perbevonni, ha a jogutódlás a felperes halála miatt következett be. (2) A felperesi jogutód önkéntes per belépéséhez a felperes hozzájárulása, az alperesi jogutód önkéntes perbelépéséhez pedig mindkét fél hozzájárulása szükséges. Ha a belépés azért történik, mert a jogelőd meghalt, hozzájárulásra nincs szükség, a jogutódlást azonban valószínűsíteni kell. (») A jogutód perbelépése, illetőleg perbevonása esetén — ha ez nem a jogelőd halála miatt történt — a jogelődöt kérelmére az ellenfél hozzájárulásával a perből el kell bocsátani. 62. §. (1) A jogutód perbelépését, illetőleg perbevonását írásban vagy a tárgyaláson szóval kell bejelenteni ; a bejelentést közölni kell a felekkel, illetőleg a perbevont jogutóddal is. (2) A perbelépés vagy perbevonás, illetőleg a jogelődnek a perből való* elbocsátása tárgyában a bíróság határozathozatal előtt a felet akkor is meghallgathatja, ha hozzájárulására nincs szükség. (•) A jogutód a perből elbocsátott jogelődjének helyébe lép ; a jogelőd elbocsátásáig végzett perbeli cselekmények és az addig meghozott bírói határozatok vele szemben is hatályosak.
