Országgyűlési irományok, 1949. I. kötet • 1-51. sz.
1949-18 • Az országgyűlés ügyrendje
56 18. szám. lat sürgős tárgyalását. E tárgyban az országgyűlés vita nélkül határoz. (2) Sürgős tárgyalás esetén a javaslatot a benyújtás napját követő ülés napirendjére kell tűzni és egy ülésben kell letárgyalni. 17. §. (1) Az országgyűlés által választott bírák, valamint a legfőbb államügyész jelentéseinek (Alkotmány 39. § («) bek. és 43. § (2) bek.) napirendre tűzésekor az országgyűlés a 11. § értelmében előadót jelöl ki. (2) A jelentés napirendre tűzéséről értesíteni kell a jelentéstevőt, akinek a jelentés tárgyalásánál jelen kell lenni. 18. §. (1) A szónokoknak az elnök adja meg a szót, ő jelöli ki felszólalási sorrendjüket is. (2) Rendkívüli ügyben bármely képviselő napirend előtt is kérhet felszólalásra engedélyt. (3) A miniszterek és az előadók mind az általános, mind a részletes vita során bármikor felszólalhatnak. (4) A szónoknak a tárgytól eltérni nem szabad. 19. §. (1) A törvényjavaslatnak és a költségvetésnek általános és részletes, minden egyéb ügynek pedig csak általános vitája van. (2) A törvényjavaslatok részletes tárgyalása §-onként, a költségvetésé címenként történik. A törvényjavaslatok részletes tárgyalása csak azokra a §-okra terjedhet ki, amelyekre indítványt terjesztettek elő. (3) A részletes tárgyalás során elsősorban azokat a képviselőket illeti meg a szó, akik indítványt terjesztettek elő. 20. §. (1) A minisztertanácshoz, annak elnökéhez vagy bármely tagjához a feladatkörükbe tartozó minden ügyben bármely képviselő kérdéseket intézhet (interpelláció). (2) A kérdéseket és az ezzel kapcsolatos rövid tényleírást az országgyűlés elnökénél kell benyújtani. (3) A kérdezett szóban vagy írásban az országgyűlés előtt köteles válaszolni. A válasz után a kérdést feltevő képviselőnek visz on válaszra van joga, amely után az országgyűlés dönt, hogy a választ tudomásul veszi-e vagy a válasz tárgyalását napirendre tűzi. 21. §. Az elnök vagy írásban bármelyik képviselő indítványozhatja a vita bezárását. Részletes tárgyalás esetén az indítvány csak a tárgyakii kezdett résszel kapcsolatos vitára vonatkozhatik. Az indítványról az országgyűlés vita nélkül határoz. 22. §. (1) A tanácskozás befejezése után az elnök szavazásra teszi fel a kérdést. (2) Az országgyűlés a feltett kérdésről rendszerint egyszerű szavazással határoz. Ellenpróbát kell elrendelni akkor, ha az eredmény kétséges. (3) Az országgyűlés legalább ötven jelenlévő képviselő írásbeli indítványára névszerinti szavazást rendelhet el. («) Az elnök csak szavazategyenlőség esetében szavaz. 23. §. (1) Az országgyűlés tanácskozásairól és határozatairól összefoglaló, továbbá szószerinti jegyzőkönyvet kell vezetni. Ez utóbbiba az ülésen elhangzott minden nyilatkozatot, felszólalást és közbeszólást szószerint fel kell venni. A felolvasott okmányokat az összefoglaló jegyzőkönyvhöz eredetiben mellékelni kell. (2) Az összefoglaló jegyzőkönyvek szerkesztéséről az elnök által ülésenként kijelölt két soros jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet az elnök és a két soros jegyző írja elá. 24. §. Az országgyűlés ülései általában nyilvánosak. 25. §. (1) Az elnök a tanácskozások során bármikor zárt ülés tartását rendelheti el. Zárt ülést kell tartani a Népköztársaság Elnöki Tanácsának vagy a minisztertanács bármely tagjának indítványára is. («) Zárt ülés elrendelését kérheti az elnökhöz írásban beadott indítvánnyal ötven jelenlévő képviselő. Az indítványról az országgyűlés vita nélkül határoz.
