Országgyűlési irományok, 1949. I. kötet • 1-51. sz.

1949-50 • Törvényjavaslat a büntető perrendtartásról

240 50. szám. 12. §. (i) Az eljárásban a szakbírákat és a népi ülnököket ugyanazok a jogok illetik meg és ugyanazok a kötelességek terhelik. (2) A szakbírákra és a, népi ülnökökre az együttalkalmazás tilalma szempontjából azonos szabályok irányadók. (3) A törvény további rendelkezéseiben a bíró mind a szakbírót, mind a népi ülnököt jelenti. Bírák kizárása. 13. §. Az ügy elintézéséből ki van zárva és abban mint bíró nem vehet részt : a) aki az ügyben mint fél (37. §), sértett, illetőleg feljelentő vagy mint ezek képviselője szerepel vagy szerepelt; b) aki az ügyben nyomozó cselekményt teljesített ; c) aki a félnek, a sértettnek vagy ezek képviselőjének az 1950 : II. tv. (a továbbiakban : Btá.) 29. §-ában megjelölt hozzátartozója ; d) akit az ügyben tanuként vagy szakértőként kihallgattak ; e) az, akitől az ügynek tárgyilagos vagy részrehajlás nélküli megítélése egyéb okból nem várható (elfogultság). 14. §. Nem járhat el az ügyben àz a járásbíróság, illetőleg az a megyei bíróság, amelynek elnöke a 13. § a) vagy c) pontja értelmében ki van zárva. 15. §. Az ügy másodfokú elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki az ügy elsőfokú elintézésében részt vett. 16. §. (1) A bíróság hivatalból ügyel arra, hogy az előző §-ok értelmében kizárt bíró az eljárásban ne vegyen részt. (2) A bíró a bíróság elnökének köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok forog fenn ; a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik. (s) Kizárási ok esetén a kizárást a bíróság elnöke, a népi ülnökre pedig a tanács elnöke is hivatalból kezdeményezi. (*) A kizárási okot a fél és a sértett is bejelentheti. E bejelentésnek az eljárás bármely szakában helye van ; a 13. § e) pontja alá tartozó okot azonban a fél vagy a sértett a tárgyalás megkezdése után csupán akkor érvényesítheti, ha nyomban valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjáulfszolgáló^tényről csak a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást és a tudomásszerzés után az okot nyomban bejelenti. 17. §. Ha a bíró a reá'vonatkozó kizárási okot maga jelentette be vagy maga is hozzájárult mellőzéséhez, a bíróság elnöke intézkedhetik más tanács, illetőleg bíró kijelölése iránt. Ilyen esetben a kizárás tárgyában külön határozatot hozni nem kell. 18. §. (1) Ha a kizárás kérdését igazgatási ügykörben nem intézik el, ebben a tárgyban ugyanannak a bíróságnak másik tanácsa határoz. (2) Ha ugyanannak a bíróságnak nincs olyan másik tanácsa, amelyre kizárási ok nem vonatkozik, vagy ha a kizárási ok a 14. § értelmében az egész bíróságra kiterjed, a kizárás kérdésében a másodfokú bíróság határoz. (3) A kizárás kérdésében a bíróság nyilvános ülésben határoz. Döntés előtt meg kell hallgatni az ügyészt és — ha a bejelentést nem maga a bíró tette — be kell szerezni annak nyilatkozatát is. (4) A kizárást kimondó határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a kizárás megtagadása miatt pedig csak abban a fellebbezésben lehet panaszt tenni, amely az ügy érdemében hozott határozat ellen irányul. 19. §. (1) Az a bíró, aki a saját személyére vonatkozó kizárási okot maga jelentette he, bejelentésének elintézéséig az ügyben nem járhat el. Minden más esetben az érintett bíró tovább is eljárhat ugyan, de ha a 13. § a)—d) pontjai alá tartozó kizárási okról van szó, a bejelentés elintézésóig az^ítélethozatalban nem vehet részt. Ez a korlátozás sem érvényesül, ha ugyanaz a fél vagy sértett ugyanabban az ügyben