Országgyűlési irományok, 1949. I. kötet • 1-51. sz.

1949-47 • Törvényjavaslat a béke védelméről

232 kötött egyezményt megszegve, újra felfegyverezzék Németországot és kö­veteljük, hogy kössenek békeszerző­dést az egyesített és lefegyverzett Németországgal. Elítéljük Japán le­fegyverzésének szabotálását is. Ezek a jelenségek komolyan fenyegetik a békét, ezért követeljük az említett két ország teljes lefegyverzését, békeszer­ződés kötését Japánnal is és a meg­szálló erők kivonását az említett két országból. 3. Hangsúlyozzuk, hogy azok a kí­sérletek, amelyeknek célja a nemzetek között fennálló egyenlőtlenségek fenn­tartása erőszakkal, az egyenlőségre és függetlenségre vágyó nemzetek törek­véseinek fékezése és az, hogy ezeket a nemzeteket továbbra is a függőség és a gyarmati alávetettség állapotában tartsák, a háborús veszedelem komoly forrását jelentik. 4. Ügy véljük : le kell leplezni a tá­madók kísérleteit arra, hogy elködösít­sék az igazi értelmét annak, mi az agresszió, és ilyen vagy amolyan ürüggyel beavatkozzanak más népek belső ügyeibe. Kijelentjük, hogy sem­miféle politikai, stratégiai vagy gazda­sági meggondolás, a nemzetközi hely­zetből, vagy egyes államok belső viszályából eredő semmiféle ok nem igazolhatja a fegyveres be­avatkozást valamely más állam belső ügyeibe. Agresszió bűncselekményét követi el az az állam, amely bármilyen ürüggyel, bármely más állam ellen el­sőnek vesz igénybe fegyveres erőt. 5. Miután úgy véljük, hogy a bi­zonyos államokban folytatott háborús­propaganda komolyan veszélyezteti a nemzetek békés együttműködését és ezért a háborús propaganda igen sú­lyos bűncselekmény az emberiség el­len, felszólítjuk valamennyi ország par­lamentjét : dolgozzanak ki »békevédel­mi törvényt«, amelynek alapján az új háborúnak bármilyen formában történő propagálását büntetik. 6. Miután minden tisztességes em­ber, tekintet nélkül a felfogására, el­ítéli azokat a kegyetlen intézkedéseket, amelyeknek alapján a koreai hadműve­letek során gyilkolják a polgári lakos­ságot, nyomatékosan követeljük : állít­sanak fel nemzetközi bíróságot, amely kivizsgálná ezt a kérdést, különösen pedig MacArthur tábornok felelősségét ezekkel a bűncselekményekkel össze­függésben, amelyeket valamennyi nem­zet bűntetteknek tart. 7. A katonai költségvetések súlyos terheit viselő nemzetek kívánságát tolmácsolva és abban a meggyőződés­ben, hogy a haderők kiegyenlítésére irányuló törekvés nem biztosíthatja a békét, hanem egyedül csak fegyverke­zési versenyhez vezethet, abban a hit­ben, hogy az emberiség csak a fegy­veres erők ellenőrzése útján érheti el a tartós békét, a következő javasla­tokkal fordulunk az ENSZ-hez, vala­mennyi parlamenthez és valamennyi nemzethez : a) Feltétlenül be kell tiltani az atom­fegyver minden válfaját. b) Feltétlenül be kell tiltani a bak­teriológiai, vegyi, méregtartalmú, radio­aktív hadieszközöket és mindazokat a fegyvereket, amelyek tömegpusztí­tásra alkalmasak. E tilalom végrehaj­tását nemzetközi bizottságnak kell el­lenőriznie. Ki kell nyilatkoztatni, hogy azt a kormányt, amely a jövőben e hadieszközök valamelyikét igénybe­vesz, háborús bűnösnek tekintik. c) 1951-ben és 1952-ben, egy időben és azonos mértékben csökkenteni kell az öt nagyhatalom szárazföldi, tengeri és légi fegyveres erőit, azok mai ál­lományának egyharmadával, illetve fe­lével. Ez enyhítené a háborús vesze­delmet és csökkentené azokat a ki­adásokat, amelyek súlyos teherként hárulnak a népek vállára és vissza­állítaná a nemzetközi bizalmat. d) A Biztonsági Tanács keretében alakítandó nemzetközi központi szervet ruházzák fel azzal a joggal, hogy meg­figyelje és ellenőrizze az atom-, bak­teriológiai, vegyi és a tömegpusztításra alkalmas egyéb fegyverek betiltásának

Next

/
Oldalképek
Tartalom