Országgyűlési irományok, 1949. I. kötet • 1-51. sz.
1949-46 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosításáról
228 46. szám. Melléklet a 46. számú irományhoz. Indokolás A Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslathoz. Népgazdaságunk hatalmas méretű fejlődése egyre nagyobb feladatok elé állítja a gazdasági minisztériumokat. A feladatok megnövekedésével együtt megváltozott a gazdasági vezetés jellege is : az irányítás tervszerűbbé, sokoldalúbbá, hatékonyabbá vált. A vezetés feladataiban és jellegében beállott változás szükségessé teszi a központi igazgatásban olyan szervek létesítését, amelyek a fejlődés új .szakaszából folyó követelményeknek eleget tudnak tenni. E cél érdekében a törvényjavaslat élelmezési minisztériumot kíván szervezni, amelynek hatásköre részben a könnyűipari minisztériumnak a mezőgazdasági ipar irányítására vonatkozó hatásköréből, részben pedig a belkereskedelmi minisztériumnak a mezőgazdasági felvásárlás irányítására vonatkozó hatásköréből alakul. Nehéziparunk fejlesztésének s ezen belül különösen energiabázisunk kiszélesítésének, valamint a gépgyártás növelésének alapvető jelentősége van a szocializmus építése szempontjából. A könnyűipar fejlesztése, az építkezések meggyorsítása, a közlekedés korszerűsítése s a mezőgazdaság gépesítése jórészt a szén- és villamosenergiatermelés, valamint a gépgyártás terén elért eredményektől függenek. A javaslat ezeken a kiemelkedően fontos területeken az ipari vezetés hatékonyságának további fokozása érdekében a nehézipari minisztérium kettéválasztásával kohó- és gépipari minisztériumot, valamint bánya- és energiaügyi minisztériumot kíván létesíteni. A népjóléti minisztériumot közvetlenül a felszabadulás után azzal a céllal hozták létre, hogy az akkor rendelkezésre álló szűkös eszközökkel főleg jótékonysági úton igyekezzék a háború okozta nélkülözéseket és szenvedéseket enyhíteni. Népi demokráciánk fejlődésével a helyzet ebben a tekintetben is gyökeresen megváltozott : országunkban a munkanélküliség gyakorlatilag megszűnt, dolgozó népünk életszínvonala jelentős mértékben emelkedett. A feladat ma már nem az eseti jótékonykodás, hanem dolgozó népünk jólétének, különösen egészségügyi gondozásának állandó és intézményes biztosítása. Ezért a javaslat az eddigi népjóléti minisztérium helyébe egészségügyi minisztériumot kíván létesíteni. Az igazságügyi szervezet átalakítása szükségessé teszi, hogy az igazságügyi apparátusunkat szervezetileg összhangba hozzuk a tanácsrendszerrel és ezzel megteremtsük a tanácsok és az igazságszolgáltatás együttműködésének szervezeti elő-