Országgyűlési irományok, 1949. I. kötet • 1-51. sz.

1949-44 • Törvényjavaslat az 1951. évi állami költségvetésről

222 44. szám. rendkívüli bevételei : ötszáznegyvenhárommillióháromszáznyolcvankettőezerkilencszáztíz (543,382.910) forintban, összes bevételei tehát : Huszonkilencmilliárdhatszázhuszonhárommillióegyszáznyolcvanezer háromszázkilencven (29,623,180.390) forintban határoztatnak meg. A kiegyenlítő bevételek összege : Egymilliárdnégyszáztizenhárommilliónégyszázezernyolcszáznyolcvanhét (1,413,400.887) forint. (3) Az 1951. költségvetési évre az (1) bekezdésben meghatározott és összesen 29,516,013.702 forintot kitevő rendes és rendkívüli kiadásokat a (2) bekezdésben meghatározott és öszszesen 29,623,180.390 forintot kitevő rendes és rendkívüli bevételek 107,166.688 forinttal haladják meg. Ezt az összeget a pénztári készletek gyarapítására kell fordítani. 2. §. Az 1. § (1) és (2) bekezdéseiben meghatározott kiadásoknak és bevételeknek az egyes költségvetési ágazatok, fejezetek, címek és alcímek, rovatok és alrovatok szerint való megoszlására a részletes állami költségvetés irányadó. 3. §. Az egyenesadók, forgalmi adók, vámok, illetékek, vállalati nyereségek és az állam egyéb bevételei a mindenkor fennálló törvényes rendelkezések keretében az 1951. költségvetési évben az 1. § (1) bekezdésében megjelölt állami kiadások fedezetéül szolgálnak. 4. §. (1) Az 1949 : XXVIII. tv. 6. §-a hatályát veszti és helyébe — az 1897 : XX. tv. 16. §-a első és második bekezdéseinek kiegészítéseként — a következő rendelkezések lépnek : (2) Ha a kiadás elodázhatatlan, avagy az Országgyűlés együtt nemléte miatt póthitel nem eszközölhető ki és a késedelem jelentős államháztartási vagy más érdek veszélyeztetésével járna, a) az elvi jelentőségű, továbbá az ötszázezer forintot meghaladó összegű kiadásokra, a pénzügyminiszter előzetes állásfoglalása és a Népgazdasági Tanács véleményezése után, a Minisztertanács ; b) az ötszázezer forintot meg nem haladó összegű és elvi jelentőséggel nem bíró kiadásokra — az illetékes miniszternek vagy távollétében helyettesének aláírásával ellátott előterjesztés alapján — a pénzügyminiszter engedélyezhet póthitelt. Az így engedélyezett póthitelekről a pénzügyminiszter a költségvetési év lezárását követő hó végéig tárcánkint összesített bejelentést tesz a Minisztertanácshoz. (3) A ^2) bekezdés alapján engedélyezett póthitelekre nézve a Minisztertanács, a pénzügyminiszter által a költségvetés végrehajtásáról készített évi jelentés tárgyalása alkalmával nyerhet felmentést. (4) A (2) bekezdésben említett kiadás engedélyezését attól lehet függővé tenni, hogy a póthitel fedezetéül az érdekelt államigazgatási szerv — költségvetési hitelének keretében — a költségvetési évben más címnél, alcímnél, rovatnál vagy alrovatnál a költségvetésben megállapított hitellel szemben megtakarítást köteles elérni. (5) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy a (2) bekezdés alapján engedélyezett póthiteleknek az 1. § (2) bekezdésében megjelölt jövedelmekből és bevételekből nem fedezhető öszszegét hitelműveletek útján fedezhesse. 5. §. (1) A költségvetésben a kiadásokra megállapított összegeket a kiadásoknak csoportjai, fejezetei, rovatai, alrovatai között általában nem lehet átruházni. (2) Kivételnek van helye az 5 ágazat, 1 fejezet, 0 cím, 0 alcím összes rovatai és alrovatai között. I