Országgyűlési irományok, 1949. I. kötet • 1-51. sz.

1949-42 • Az országgyűlés jogi bizottságának jelentése "a büntetőtörvénykönyv általános részéről" szóló 39. számú törvényjavaslat tárgyában

214 42. szám. mellékbüntetést, azt csak egyszer, mégpedig a legsúlyosabb cselekmény miatt lehet kiszabni. Ez a korlátozás az elkobzásra nem vonatkozik. 59. §. (i) Ha az elkövetőt különböző jogerős, de még végre nem hajtott ítéletekkel többrendbeli határozott tartamú börtönbüntetésre ítélték, a börtönbüntetéseket utólag kell összbüntetésbe foglalni. (2) Az összbüntetést a jogerős ítéletekkel kiszabott büntetések tartamának figyelembevételével kell kiszabni. Az összbüntetés nem érheti el a jogerősen kiszabott büntetések együttes tartamát és nem haladhatja meg sem a húsz évet, sem a legsúlyosabb cselekményre a törvényben megállapított büntetés másfélszeres tartamát ; az utóbbi korlátozás azonban csak arra az esetre vonatkozik, ha az elkövető mindegyik cselekményt előbb követte el, mint bármelyikért jogerősen elítélték. (3) A mellékbüntetéseket utólagos összbüntetésbe foglalás esetében is a bűnhalmazat büntetésére megállapított rendelkezések (58. §) megfelelő alkalmazásával kell kiszabni. 60. §. (1) Életfogytig tartó börtön kiszabása esetében a megelőző jogerős ítéletben kimondott határozott tartamú börtönbüntetést nem lehet végrehajtani. Ugyanez áll arra az esetre is, ha az életfogytig tartó börtönre ítéltet a büntetés foganatba vétele előtt elkövetett bűntett miatt utóbb ítélik börtönbüntetésre. Ezekben az esetekben a büntetések utólagos összbünter tésbe foglalásának nincs helye. (2) Ha a különböző jogerős ítéletekben — az elkobzást és a vagyonelkobzást ide nem értve — ugyanolyan mellékbüntetést szabtak ki, a mellékbüntetések közül a rövidebb időtartamra szólót nem lehet végrehajtani. 61. §. (1) Pénzbüntetés másnemű büntetéssel összbüntetésbe nem foglalható. (2) A pénzbüntetéseket — tekintet nélkül arra, hogy azokat fő- vagy mellékbüntetésként alkalmazzák-e — egy összegben, összbüntetésként kell kiszabni, ez az összeg azonban szintén nem haladhatja meg a pénzbüntetésnek a törvényben meghatározott legmagasabb mértékét (34. §). (3) A külön ítéletekkel kiszabott pénzbüntetéseket összbüntetésbe foglalni nem lehet. (4) A külön ítéletekkel kiszabott pénzbüntetéseket behajthatatlanságuk esetén helyettesítő szabadságvesztésbüntetéseket összbüntetésbe kell foglalni. Az összbüntetést ilyen esetben is a jogerős ítéletekkel kiszabott büntetések tartamának arányos figyelembevételével kell kiszabni. Az összbüntetés nem érheti el a helyettesítő szabadságvesztésbüntetések együttes tartamát és nem haladhatja meg az egy évet és hat hónapot. 62. §. (1) Ha az életfogytig tartó börtönre ítélt büntetésének végrehajtása alatt újabb bűntettet követ el és halálbüntetést nem szabnak ki, őt fegyelmi büntetésben kell részesíteni, ezenfelül a bíróság a feltételes szabadságra bocsátásnak a törvényben meghatározott legkorábbi időpontját az elítéltre nézve legfeljebb öt évvel elhalaszthatja. (2) Az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha az összbüntetésként húsz évi börtönre ítélt követ el a büntetés végrehajtása alatt újabb bűntettet és halál vagy életfogytig tartó börtön nem kerül kiszabásra. VI. Fejezet. . Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól (rehabilitáció). 63. §. (1) Az elítélt mentesülhet a) a büntető ítéletben kiszabott büntetések közül a közügyektől eltiltás, a foglalkozástól eltiltás és a kiutasítás hatálya alól ; b) a büntetőtörvény szerint a bűntett ismételt elkövetéséhez fűződő sú-