Országgyűlési irományok, 1949. I. kötet • 1-51. sz.
1949-39 • Törvényjavaslat a büntetőtörvénykönyv általános részéről
39. gyám. 189 Az 55. §-hoz. A rövid tartamú szabadságvesztésbüntetések káros hatásával kapcsolatban már utalás történt arra, hogy a haladó büntetőjognak megfelelő intézkedéseket kell találnia azok helyettesítésére. Ilyen intézkedés a büntetés végrehajtásának feltételes felfüggesztése, amelyet eddigi jogunk is ismert, de amelynek érvényesülését túlságosan szűk térre korlátozta. A büntetés végrehajtásának feltételes felfüggesztése kedvezmény, alkalmazása tehát a bíróság belátásától függ. A felfüggesztés kedvezményében a bíróság azt részesítheti, akinek jövőbeli magatartása szempontjából ettől az intézkedéstől kedvező hatást vár és aki a kedvezményre egyébként is érdem esnejs mutatkozik. Nincs akadálya annak, hogy a büntetést enyhítő körülmények (50. § (a) bek.) egyúttal a felfüggesztés okaiként is figyelembe vétessenek. A büntetés végrehajtásának felfüggesztése három évi próbaidőre történik. Ha ez alatt az idő alatt az elítélt újabb bűntettet követ el és e miatt őt börtönbüntetésre ítélik, a bíróság elrendeli a felfüggesztett büntetés végrehajtását. Egyébként az elkövető tettének büntetőjogi következményei alól a próbaidő kedvező elteltével végleg mentesül, tehát a feltételesen felfüggesztett büntetést nem lehet rajta végrehajtani, sőt a törvényi rehabilitáció (66. § (a) bek.) hatásai is beállnak. Azok a feltevések, amelyekre tekintettel a bíróság a büntetés végrehajtását felfüggeszti, már eleve kizártaknak tekinthetők, ha a bűntett akár elvontan tekintve, akár elkövetésének körülményeire figyelemmel súlyos természetű. Nem lehet tehát a büntetés végrehajtását feltételesen felfüggeszteni, ha az elkövetett bűntettre a törvény öt évi börtönnél súlyosabb büntetést állapít meg, bár a bíróság enj r hébb büntetést szab ki, úgyszintén akkor sem, ha a bíróság az elkövetőt két évi börtönre vagy ennél súlyosabb büntetésre ítéli, tekintet nélkül arra, hogy a bűntett törvényben megállapított büntetése az öt évet meghaladja-e vagy sem. Nem alkalmazható a felfüggesztés kedvezménye az olyan elkövetővel szemben sem, akit a közügyektől vagy foglalkozásától eltiltanak. Az ilyen bűntettessel szemben a bírói ítéletben olyan negatív értékelés nyilvánul meg, amellyel ellentétben állna a jövőbeli kedvező magatartásra vonatkozó remény. Nem lehet a büntetés végrehajtását feltételesen felfüggeszteni akkor sem, ha az elkövetőt a bűntettet megelőző öt éven belül ebben a kedvezményben már részesítették vagy börtönbüntetésre ítélték, mert az ilyen bűntettes a kedvezményre nyilván nem tekinthető érdemesnek. Az 56. §-hoz. Az 1. §-szal kapcsolatban megállapítást nyert, hogy a Btá. csak azt a cselekményt tekinti bűntettnek, amely a társadalomra veszélyes. Mármost előfordulhat, hogy a cselekmény elkövetésekor a társadalomra veszélyes volt, azonban elbírálásakor akár maga a cselekmény, akár elkövetője már elvesztette a társadalomra veszélyes jellegét. Ilyen esetekben büntetés alkalmazása megütközést keltene a közvéleményben, sértené a dolgozó nép igazságérzetét és anakronizmus erejével hatna. A közellátás érdekét veszélyeztető bűncselekmények körül szerzett tapasztalatok nem egy példát mutatnak erre a jelenségre. Az 56. § tehát ilyenkor megengedi a bűnösség megállapításának és a büntetés kiszabásának mellőzését. A gyakorlatban előfordulnak esetek, amelyek megvalósítják ugyan valamely bűntett tényállását, büntethetőséget kizáró ok alá sem vonhatók, de mégis olyan
