Országgyűlési irományok, 1949. I. kötet • 1-51. sz.
1949-28 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság első ötéves népgazdasági tervéről az 1950. január 1-től az 1954. december 31-ig terjedő időszakra
100 28. szám. 22. §. (i) Az építőiparnak a tervidőszak alatt 21.345 millió forint értékű építkezést kell megvalósítania. Ipari építkezésre 5.919 millió forint, mezőgazdasági építkezésekre 3.389 millió forint, közlekedési építkezésekre 4.475 millió forint, a kereskedelem építkezéseire 270 millió forint, lakásokra, lakóházakra (községfejlesztésre) 5.130 millió forint, szociális célú építkezésekre 771 millió forint, kulturális célú építkezésekre 1.391 millió forint értékű építkezés esik. A termelésnek az 1954. évben el kell érnie az 5.536 millió forint értéket, ami 1949-hez képest 131%-os emelkedésnek felel meg. ( 2 ) A termelési előirányzat teljesítését a magasépítőiparban 543-5 millió, a mélyépítőiparban 318-5 millió forint értékű beruházás elvégzésével kell előmozdítani. Ennek keretében az építőipart a tervidőszakban át kell szervezni és gépesítéssel, munkamódszereinek korszerűsítésével komoly teljesítőképességű nagyiparrá kell fejleszteni. Fel kell szerelni korszerű darukkal, nagyteljesítményű betonkeverőgépekkel, vibrátorokkal, markoló- és döngölőgépekkel, kotrógépekkel, csörlőkkel, nagyteljesítményű erőgépekkel, csillékkel és egyéb szállítóeszközökkel. Meg kell valósítani az építészeti alkatrészek, szerkezetek előregyártását, meg kell szervezni az építmények tipizálását és olyan eszközökkel kell az iparágat ellátni, hogy lehetővé váljék az építőmunka idényszerűségének megszüntetése. 23. §. A kézműipar termelését 1954ben az 1949-es színvonalon kell előirányozni. Az önkéntes társuláson alapuló kisipari termelőszövetkezeteket támogatni kell. 24. §. (i) Az 1950-54-es tervidőszakban 263 új ipari üzemet kell létesíteni. Ebből : 35 vas-, fém- és gépipari üzem, 21 bányaipari-, 38 vegyészeti üzem, 20 villamoserőműépítés, illetve jelentős bővítés, 20 textil- és ruházati ipari, 2 bőr-, cipő- és gumiipari, 9 faipari, 3 papíripari, 71 mezőgazdasági ipari, 29 építőanyagipari üzem stb. (2) Meg kell szervezni a nehéz és az egészségre ártalmas munkafolyamatok messzemenő gépesítését, hogy a munkások a munka javarészét kézierő helyett gépierővel végezhessék. Ezzel nemcsak sokszorosan termelékenyebbé válik a munka, hanem könynyebbé is. (3) Iparunk újjáalakításának és továbbfej lesztésének eredményeképpen gyökeresen megváltozik a vas- és gépipar részesedése az ipar egész termelésében : a vas- és gépipar, amely 1938-ban az egész ipari termelésből 20%-kal részesedett, 1954-ben 31%kal fog részesedni. (4) Az ötéves terv megvalósításának eredményeként ipart, gyárakat, üzemeket kell kapniok az elmaradott mezőgazdasági jellegű vidékeknek : a Tiszántúlnak, a Duna—Tisza-közének, a Dunántúl iparban szegény megyéinek. Iparosodó városokká kell fejleszteni Szegedet, Debrecent, Hódmezővásárhelyt, Békéscsabát, Makót, Szolnokot, Kecskemétet, Kaposvárt, Zalaegerszeget, Esztergomot, Kalocsát, Egert, Székesfehérvárt, Szombathelyt, Veszprémet, Nyíregyházát, Gyöngyöst, Szekszárdot és másokat. A nagybudapesti ipari központok mellett két új, nagy nehézipari gócot kell kialakítani : a borsodit és a pécsmohácsit. Az ötéves terv megváltoztatja az egész ország társadalomgazdasági térképét, felszámolja Magyarország évszázados ipari elmaradottságát. B) Mezőgazdaság. 25. §. Mezőgazdaságunk elmaradottságának megszüntetésére, a termelés hozamának emelésére : (1) nagyarányú gépesítést kell megvalósítani, fokozni kell a talajerő pótlását — elsősorban a műtrágya és a természetes trágya használatának növelésével — biztosítani kell a nemesített vetőmaggal való ellátást, szélesen
