Országgyűlési irományok, 1947. IV. kötet • 220-264., II-V. sz.

1947-257 • Törvényjavaslat a népnek a büntető igazságszolgáltatásban való részvételéről és a fellebbviteli egyszerűsítéséről

248 257. szám. tartását nem akadályozza. A heti ülésszakban tárgyalandó ügyek jegyzékét ezenfelül ki kell függeszteni a fellebbezési bíróságnál. (2) A fellebbezési bíróság a vádlottat a tárgyalásra megidézi, illetőleg előálf líttatja, ha közvetlen kihallgatását tartja szükségesnek vagy ha a tárgyaláson bizonyítást vesz fel, ez utóbbi esetben azonban a szabályszerűen megidézett vádlott elmaradása nem akadályozza a tárgyalás megtartását. (3) A tárgyalás határnapját úgy kell kitűzni, hogy az érdekeltek értesítése (idézése), illetőleg a kifüggesztés és a tárgyalás határnapja közé legalább nyolc napi időköz essék. (4) Ha a fellebbezési tárgyaláson bizonyítást kell foganatosítani, ennek megkönnyítése végett a fellebbezési bíróság a tárgyalást — a közvádló meghallgatása után - a kerületébe tartozó azon a helyen is megtarthatja, ahol a legcélszerűbbnek mutatkozik. 61. §. (1) A Bp. 56. §-ában felsorolt esetekben a fellebbezési bíróság a vádlott részére hivatalból védőt rendel. A köz védői intézmény megszűnik. (2) A kirendelt védőnek és ha az eljárás közvádra folyik, a vádhatóság képviselőjének jelenléte nélkül a fellebbezési tárgyalást nem lehet megtartani. Más érdekelt elmaradása a tárgyalás megtartását nem akadályozza. 62. §. Az az érdekelt, akit a tárgyalási határnapról a 60. § (1) bekezdése értelmében értesíteni kell, illetőleg arra meg kell idézni (60. § (*) bek.), a tárgyaláson személyesen vagy meghatalmazott ügyvéd útján felszólalhat* 63. §. Az érdekeltek (60. § (1) bek.) az ügy iratait a tárgyalási határnap kitűzése után, a tárgyalást megelőző második napig a fellebbezési bíróság hivatalos helyiségében megtekinthetik . ; 64. §. (1) A tárgyaláson az ügy előadójául kijelölt ítélőbíró előadja az ügy állását. Az" előadás során fel kell olvasni az elsőfokon hozott ítéletet és ismertetni kell azokat az okokat, amelyekre a fellebbezést alapították, valamint a fellebbezésre adott észrevételeket. A szükséghez mérten fel kell olvasni az ügy egyéb iratait is, amennyiben felolvasásukat a Bp. 313. §-a nem tiltja. (2) Az előadás befejezése után a fellebbezési bíróság tagjai és a felek további felvilágosítást kívánhatnak és egyéb iratok felolvasását indítványozhatják. (3) Ha a bizonyítás kiegészítése a fellebbezési tárgyaláson történik, erre az előadás után kerül sor. Ebben az esetben a kihallgatandó személyek az előadásnál nem lehetnek jelen. Ha a bizonyítás kiegészítése kiküldött (megbízott) bíró útján ment végbe, annak eredményét az előadás keretében kell ismertetni. (*) Az ügy előadása, illetőleg a bizonyítás felvétele után a fellebbező (képviselője) szóval kifejti fellebbezésének okait. Erre az ellenfél, illetőleg képviselője válaszolhat. Ha a vádló is fellebbezett, őt kell előbb meghallgatni. Az utolsó felszólalás jog a mindig a vádlottat, illetőleg védőjét illeti. (s) Ha a magánvádló vagy a sértett fellebbezéssel élt, ellenfelének válasza után a vádhatóság képviselője előterjesztést tehet. (e) Az előterjesztések, valamint az azok következtében szükségessé vált további felvilágosítások és iratfelolvasások után a fellebbezés bíróság zárt ülésben határoz, (7) Egyebekben a Bp. XVIII. fejezetében foglalt rendelkezéseket — a jelen törvény 23. és 24. §-ában foglalt kiegészítésekkel — a fellebbezési tárgyalás tekintetében is megfelelően alkalmazni kell. 65. §. (1) A fellebbezési bíróság a tárgyalásra került ügyben is — annak körülményeihez képest — az 51. és az 55—57. §-oknak megfelelően intézkedik. (2) Ha a fellebbezési bíróság az 56. § , (1) bekezdésének 6., 7., 9., 10. vagy 11. pontjában megjelölt körülményt észlel, de az ügyet érdemben elbírálható,-