Országgyűlési irományok, 1947. IV. kötet • 220-264., II-V. sz.

1947-246 • Törvényjavaslat az országgyűlési választásokra vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról

198 246. szám. csak az 1947. évi összeírás alapjául szolgáló rendelkezéseknek készültek. Indokolt, hogy az 1947. évi június hó 1. napja a hivatkozott 6/b. pontból töröltessék, a 6/c. pontban pedig e nap helyébe az összeírás, illetve helyesbítés elrendelésének napja kerüljön. Az 5. §-hoz. A választások érvényessége felett a Választási Bíróság határoz. A Választási Bíróságba három tagot az igaz ságügy miniszter jelöl ki a Magyar Kúria, a Közigazgatási Bíróság és a Népbíróságok Országos Tanácsa bírái közül. E rendelkezés azért szorul módosításra, mert a törvényhozás a Közigazgatási Bíró­ságot megszüntette (1949 : II. te. 1. §.). A javaslat azt rendeli, hogy a Közigazgatási Bíróság bírái helyett a budapesti ítélőtábla, bírái közül kell a Választási Bíróságba tagot kijelölni. Egyebekben a Választási Bíróság szervezetére vonatkozó rendelke­zések hatályban maradnak. A 6. §-hoz. Az 1945 : VIII. te. 78. §-ának (3) bekezdése felhatalmazta a belügy­minisztert, hogy a törvény hatálybalépését követő naptári években szeptember 1. és december 33. közötti időben a választói névjegyzék helyesbítéséről gondoskodjék. Mivel a belügyminiszter részére adott felhatalmazás időbeli korlátja a névjegyzék helyesbítésének akadályául szolgálhatj a javaslat a most idézett rendelkezés helyébe olyan tartalmú rendelkezést léptet, amely szerint a választói névjegyzék helyesbítéséről a törvényekben foglalt előírásoknak megfelelően évenkint kell gondoskodni. Ez a rendelkezés lehetővé teszi, hogy a helyesbítést az év bármely szakában el lehessen végezni. A'7. §-hoz. Az Országos Nemzeti Bizottság — helyi szerveivel együtt — a fel­oszlását az 1949. évi február hó 1. napján kimondotta. Ezért gondoskodni kell arról, hogy a törvények által hatáskörükbe utalt feladatokat a Magyar Független­ségi Népfront Országos Tanácsa, illetőleg helyi szerve lássa el, mint az a szerv, amely a Nemzeti Bizottságok és a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front feladat­körét általában átvette. A 8. §-hoz. Az 1945 : VIII. te. 6. §-ának második mondata szerint a honvéd­ség és a rendőrség tényleges szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagjai kép­viselővé nem választhatók, az 1945 : VIII. te. 22. §-ának (2) bekezdése szerint pedig a főispán, pénzügyigazgató és helyettesei, valamint a vármegyei fogalma­zási tisztviselők a hivatali illetékességi területeket részben vagy egészben magában­foglaló választókerületekben képviselőjelöltek nem lehetnek. Nincs elfogadható indoka annak, hogy ezek a személyek a választhatóságból kizárassanak, annál kevésbbé, mert megválasztásuk esetén reájuk is alkalmazandó az összeférhetet­lenségről szóló 1946 : XXVI. törvénycikk. A javaslat 8. §-a hatálytalanítja az 1947 : XXII. te. 3. §-ának (3) és-(4) bekez­dését, valamint a 13. §-át is. A hatálytalanítás következtében az ezután megtar­tandó választáson csakis olyan párt vehet részt, amelynek részvételi jogát a javaslat 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szerv megállapítja. A 9. §-hoz. A belügyminiszter az országgyűlési választásokra vonatkozó tör­vényes rendelkezések egységes szerkezetbe foglalására kap felhatalmazást. Ennek indoka, hogy most már három törvény fog választójogi rendelkezéseket tartal­mazni. E rendelkezések áttekinthetősége érdekében kívánatos az egységes szerke­zetbe foglalás. Az előadottak alapján a t. Országgyűléstől a törvényjavaslat elfogadását kérem. Budapest, 1949. évi március hó 10-én, , Kádár János s, k., belügyminiszter.

Next

/
Oldalképek
Tartalom