Országgyűlési irományok, 1947. IV. kötet • 220-264., II-V. sz.

1947-221 • Az országgyűlés igazságügyi, alkotmányjogi és közjogi, valamint honvédelmi bizottságának együttes jelentése "a katonai büntetőtörvénykönyvről" szóló 213. számú törvényjavaslat tárgyában

8 221. szám. nai rend vagy fegyelem, avagy a szol­gálati viszonyok iránti ellenszenvet vagy elégületlenséget törekszik felkelteni, bujtogatás miatt öt évig terjedhető fogházzal, súlyos esetben pedig, vagy ha a bűncselekményt háború idején követi el, öt évig terjedhető börtönnel kell büntetni. Mellékbüntetés. 36. §. A 29—31 és 33. § ok eseteiben a hivatalvesztést és politikai jogok gya­korlatának felfüggesztését is ki kell mondani. II. FEJEZET. hy.iva magatartás és félelemkeltés.. Gyáva magatartás. 37. §. Gyáva magatartást tanúsít az a katona, aki személyes biztonságát féltve, szolgálati kötelességét nem tel­jesíti, vagy nem megfelelően telje ííi. Gyáva magatartás büntetése. 38. §. (i) A gyáva magatartás bün­tetése öt évig terjedhető fogház, súlyos esetben, vagy háború idején el­követés esetében öt évig terjedhető bör­tön, háború idején súlyos esetben pedig tíz évig terjedhető fegyház. (2) Halállal kell büntetni a gyáva magatartást : 1. ha a tettes parancsnok és az alakulatát elfogatni engedte vagy azt elhagyta, 2. ha a tettes a cselekményt harcban követte el é3 az mások gyáva maga­tartását is maga után vonta. Félelemkeltés. 39. §. Azt a katonát, aki a háború idején a hadihelyzettel kapcsolatban fé­lelem felkeltésére alkalmas hírt terjeszt, félelemkeltés miatt öt évig terjedhető fogházzal, súlyos esetben öt évig ter­jedhető börtönnel kell büntetni. III. FEJEZET. Szökés és önkényes eltávozás, behívó­parancs megszegése és kibúvás a szolgálat alól. Szökés. 40. §. Az a katona, aki abból a célból, hogy mindennemű katonai szolgálati kötelezettség alól magát végleg kivonja, baosztását vagy rendeltetési helyét ön­kényesen, elhagy ja, illetőleg attól távol marad, szökést követ el. A szökés büntetése. 41. §. (1) A szökés büntetése három évig, súlyos esetben öt évig terjedhető börtön, háború idején elkövetés eseté­ben pedig az előbbi m3gkü T önböztetés szerint öt, illetőleg tíz évig terjedhető fegyház. (;) Annak a büntetése, aki az ellen­séghez szökik, vagy ezt megkísérli, ha­lál. Ebben az esetben a halálbüntetést kötéllel kell végrehajtani. Szökés bűntettének elévülése. 42. §. A szökés bűntettének az elé­vülése a szökés napjával kezdődik, háború ideje alatt az elévülés nyugszik. Önkényes eltávozás. 43. f. Az a katona, aki szolgálati beosztását vagy rendeltetési helyét ön­kényesen elhagyja, illetőleg attól távol mirad, ha távolléte huszonnégy óránál tovább tartott és cselekményét nem abb 1 a célból 1 övette el, hogy magát mindennemű katonai szolgálati köte­lezettség alól végleg kivonja, önkényes eltávozás 1 ; követ el. Az önkényes eltávozás büntetése. 44. §. (1) Az önkényes eltávozást hat hónapig, súlyos esetben egy évig terjedhető fogházzal kell büntetni. (2) Az önkényes eltávozás bűntett és >\

Next

/
Oldalképek
Tartalom