Országgyűlési irományok, 1947. IV. kötet • 220-264., II-V. sz.

1947-231 • Az országgyűlés pénzügyi, külügyi, közigazgatási, társadalompolitikai, honvédelmi, igazságügyi, közgazdasági és közlekedésügyi, földművelésügyi, valamint közoktatásügyi bizottságának együttes jelentése az 1949. évi állami költségvetés tárgyában

231. szám. • 115 231. szám. Az országgyűlés pénzügyi, külügyi, közigazgatási, társadalompolitikai, honvédelmi, igazságügyi, közgazdasági és közlekedésügyi, földmívelésügyi, valamint közoktatásügyi bizottságának együttes jelentése az 1949. évi állami költségvetés tárgyában. Tisztelt Országgyűlés! Az 1949. évi állami költségvetési előirányzatot a pénzügyi bizottság az ügyköre szermt érdekelt bizottságokkal éspedig a külügyi tárcát a külügyi bizottsággal, a belügyi tárcát a közigazgatási, valamint társadalompolitikai bizottsággal, a honvédelmi tárcát a honvédelmi bizottsággal, az igazságügyi tárcát az igazságügyi bizottsággal, a közlekedésügyi tárcát a közgazdasági és közlekedésügyi bizottság-, gai, a földmívelésügyi tárcát a földmívelésügyi, valamint a közgazdasági és közlekedésügyi bizottsággal, az iparügyi tárcát a közgazdasági és közlekedésügyi bizottsággal és az építés- és közmunkaügyi tárcát a közgazdasági és közlekedésügyi bizottsággal, a kereskedelem- és szövetkéz et ügyi tárcát a közgazdasági és közlekedésügyi bizottsággal, a népjóléti tárcát à társadalompolitikai bizottsággal és végül a vallás- és közoktatásügyi tárcát a közoktatásügy? bizottsággal együttes ülésben általánosságban és részleteiben tárgyalta. A költségvetési előirányzatot a bizottság a következőkben ismerteti : A gazdasági élet fejlődésével és szerkezeti változásával párhuzamosan az államháztartás szerkezetében és az állami költségvetés rendszerébén is jelentős változások következtek be. Az 1949. évi állami költségvetésben maradéktalanul megvalósul az a törekvés, hogy a költségvetés valóban az összes kiadásokat és bevételeket felöleli. A megszüntetett alapok, valamint a letéti kezelések korlátozása folytán felmerülő kiadások és bevételek a költségvetésben nyertek előirányzást. Megszűnt az árkiegyenlítő alapok költségvetésen kívüli kezelése is, tehát az árkiegyenlítések előirányzata a költségvetésbe olvadt be. De lényeges változás az elmúlt évek költségvetésével szemben a közigazgatási tevékenységnek és az üzemi gazdálkodásnak szétválasztása is. A költségvetésben, különösen az elhelyezési, továbbá a fenntartási, intézeti és közlekedési-szállítási kiadások normák figyelembevételével állapíttattak meg. A normák alkalmazásával sikerült az azonos jellegű költséghelye azonos természetű szükségleteinek kielégítését egységesen és .arányosan biztosítani. 15»