Országgyűlési irományok, 1947. IV. kötet • 220-264., II-V. sz.

1947-230 • Törvényjavaslat az iparostanulókról és kereskedőtanulókról

100 â30. szám. a) ha a munkáltató a jelen törvényben vagy a tanulószerződésben megállapított kötelességeit súlyosan megszegi ; b) ha a munkáltató az üzemtől (üzlettől) egyfolytában két hónapnál hoszszabb időn át távol van és megfelelő helyettesítéséről nem gondoskodik vagy ha üzemét (üzletét), illetőleg annak azt a részét, amelyben a tanuló dolgozik, egyfolytában két hónapnál hosszabb ideig szünetelteti ; ej ha a munkáltató üzemét (üzletét) más községbe helyezi át ; d) ha a munkáltató a tanulót testileg vagy egyéb meg nem engedett módon fenyíti ; e) ha a munkáltató, megbízottja vagy ezek családtagja a tanulót törvényellenes Vagy erkölcstelen cselekedetre csábítja vagy vele szemben ilyen cselekedetet követ el ; f) ha a munkáltató, családtagja vagy alkalmazottja olyan betegségben szenved, amely hatósági orvos megállapítása szerint a tanuló egészségét komolyan veszélyezteti ; g) ha az üzem (üzlet) a tanulóidő alatt kiképzésre huzamosan alkalmatlanná válik. (2) Az üzemnek (üzletnek) a munka természete miatt történt időszakos szünetelését a b) pontban említett szüne-, telesbe nem lehet beszámítani, de a munkáltató köteles az ilyen szüneteltetést nyolc nap alatt a munkaerőgaz' dálkodási hatóságnak bejelenteni. (3) A ej pont nem alkalmazható olyan iparban, amelynek természete szükségessé teszi az üzemnek bizonyos időre, más községbe való áthelyezését. (4) Ad) és e) pont alapján a tanulóviszonyt rögtöni hatállyal csak az oknak tudomásraj utasától számított harminc nap alatt lehet felbontani. 37. §. (1) Ha a tanuló viszonyt a ta^ nuló hibájából bontották fel, a munkaerőgazdálkodási hatóság bizonyítványt állít ki a tanulóidő kikötött tartamáról, valamint a tanulóviszonyban eltöltött időről és megállapítja, hogy a tanulóidőből mennyi maradt kitöltetlenül. A .tanuló új tanulószerződést köthet, de a megszűnés előtt eltöltött időt csak akkor lehet az új tanulószerződésben számításba venni, ha az iparostanulót ugyanarra az iparra vagy rokoniparra, a kereskedőtanulót pedig újból a kereskedelemben alkalmazzák. Ilyen esetben a tanulóidőt az illetékes szakszervezet meghallgatásával a munkaerőgazdálkodási hatóság állapítja meg éspedig olyan módon, hogy a) ha a kitöltetlen idő a tanulóidő egynegyede vagy annál kevesebb, az új szerződés ennek másfélszeresénél több időre nem szólhat ; b) ha pedig a kitöltetlen idő a tanulóidő egynegyedénél több, a kitöltött időnek csak kétharmad része számítható be. Az új tanulószerződésben megállapított tanulóidőnek a lehetőség szerint az iskolaév végén kell lejárnia. (2) Ha a tanulóviszony a tanulóidő lejárta előtt nem az (1) bekezdésben említett okból szűnik meg és a tanulóidőből annak egynegyedrésze vagy annál kevesebb marad kitöltetlenül, az iparostanulót az egyéb feltételek megléte esetében segédvizsgára (39. §) kell bocsátani, a kereskedőtanulónak pedig a kereskedősegédi bizonyítványt (44. §) ki kell adni. A segédvizsga sikertelensége esetében, vagy ha a tanulóidő hátralevő része a tanulóidő egynegyedrészénél több, a munkaerőgazdálkodási hatóság köteles gondoskodni, hogy a ; tanulóval más munkáltató a tanulóidő kitöltetlen részére — a tanuló hátránya nélkül — új tanulószerződést kössön. 38. § (1) A tanuló viszony megszűnését, a tanulószerződés keltének és sorszámának közlésével a munkaerőgazdálkodási hatóságnak és az iskolának be kell jelenteni. (2) A tanulóviszony megszűnését, ha az a 31. § c) vagydj pontja alapján következett be, a tanuló, illetőleg törvényes képviselője, egyéb esetben pedig a munkáltató köteles bejelenteni. A bejelentést, ha a tanulóviszony a tanulóidő kitöltésével ér véget, a befejezés