Országgyűlési irományok, 1947. IV. kötet • 220-264., II-V. sz.

1947-230 • Törvényjavaslat az iparostanulókról és kereskedőtanulókról

230. szám. 95 c) az illetékes miniszter által rendelettel kijelölt pályaválasztási és képességvizsgáló intézménynek — ennek hiányában hatósági orvosnak, illetőleg a társadalombiztosító intézet, a vasút vagy a posta orvosának — bizonyítványával igazolja, hogy a választott foglalkozásra alkalmas. (2.) A jelen törvény hatálybalépésétől számított három évig tanulóként lehet szerződtetni azt is, aki csupán a népiskola hat osztályát végezte el. (3) A munkaerőgazdálkodási hatóság méltánylást érdemlő esetben a szerződés megkötésére engedélyt adhat annak a tanulónak, aki az (1) bekezdésben megszabott képesítést nem szerezte ugyan meg, de az iskolában sikerrel felvételi vizsgát tett. (4) Az illetékes miniszter egyes szakmák tekintetében az (1) bekezdésben említettnél magasabb iskolai végzettséget szabhat meg. 8. §. (1) Tanulót tarthatnak : a) az Önálló műhellyel rendelkező ipariskolák, továbbá b) azok a gyáripari és építőipari vállalatok, valamint c) azok az ipar jogosítvánnyal rendelkező iparosok és kereskedők, amelyeknek, illetőleg akiknek üzemében (üzletében) a tanuló megfelelő kiképzése biztosítottnak tekinthető, erkölcse, testi épsége és egészsége pedig veszélyeztetve nincs. Azt, hogy az üzem (üzlet) tanulóképzésre alkalmas-e, a munkaerőgazdálkodási hatóság az iskola vezetőjének meghallgatásával állapítja meg s a tanulóképzésre nem alkalmas üzemekről (üzletekről) nyilvántartást vezet. (2) Az illetékes miniszter engedélyt adhat arra, hogy az ipartörvény hatálya alá nem eső üzemben tanulót foglalkoztassanak. 9. §. (1) Nem tarthat tanulót az a munkáltató : a) akit bűntett miatt, az állam vagy a nép ellen, a szemérem ellen vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt, vagy pedig az alkalmazottja sérelmére elkövetett testi sértés vétsége miatt jogerősen elítéltek, a büntetés kiállásától számított tíz évig ; b) akitől az iparhatóság a tanulótartás jogát jogerős határozattal elvonta (10. §), a határozatban megállapított idő alatt. . (2) Az a férfi munkáltató, aki nőtlen, özvegy, feleségétől külön váltan él, vagy akinek házasságát felbontották, kiskorú leánytanulónak, az a nőmunkáltató pedig, aki hajadon, özvegy, férjétől különváltan él, vagy akinek házasságát felbontották, kiskorú fiútanuló nak háztartásában lakást vagy ellátást nem adhat. 10. §. (1) Az iparhatóság a tanuló tartás jogát határozott vagy határozatlan időre elvonhatja attól az iparostól (kereskedőtől) : a) akinek a tanuló kiképzéséhez szükséges műhelyi, illetőleg üzleti berendezése nincsen, vagy aki iparát olymódon folytatja, hogy a tanuló megfelelő kiképzésben nem részesülhet ; b) akiről tanulójának segédvizsgája alkalmával megállapították, hogy a vizsga, sikertelenségéért felelősség terheli ; c) akinél a tanuló egészsége, testi épsége, erkölcse vagy demokratikus fejlődése veszélyben van; d) aki tanulójával rosszul bánik vagy -vele szemben más súlyos kötelességmulasztást követett el ; e) akit ismételten megbüntettek azért, mert tanulóját az iskola látogatásában akadályozta vagy a köteles ellenőrzést elmulasztotta. (2) Az iparhatóság az (1) bekezdés alapján hozott határozatát a munkaerőgazdálkodási hatósággal is közli. III. FEJEZETA tanulószerződés megkötése. 11. §. (1) A tanulószerződésben a munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a tanulót az üzemében (üzletében) folytatott, közelebbről mégha-