Országgyűlési irományok, 1947. III. kötet • 159-219. sz.

1947-177 • Törvényjavaslat a büntetőtörvények egyes fogyatékosságainak megszüntetéséről és pótlásáról

78 177. szám. rozat hozatalára utasítani. Ilyen esetben az első fokú határozatot a körülményekhez képest meg kell semmisíteni. A 7. §-hoz. A jelen § a feltehetően beszámíthatatlan terhelt jogos érdekeit méltányolva, kötelezővé teszi védő közreműködését, mihelyt az eljárás olyan szakba lépett, amelyben a biztonsági őrizetbe helyezéssel már komolyan számolni kell. Ez a helyzet a 6. § (i) bekezdésének esetében a biztonsági őrizetbe helyezésre irányuló indítvány előterjesztésével, (3) bekezdésének esetében pedig a fellebbviteli bíróság határozata nyomán folyamatba tett elsőfokú eljárás megindításával áll be. A 6. § (2) bekezdésének esetében esetleg előkészítés nélkül, a főtárgyaláson (tárgyaláson) merül fel a biztonsági őrizetbe helyezés szüksége. Erre az esetre a 7. § (2) bekezdése a felek megfelelő figyelmeztetését és meghallgatását teszi a bíróság kötelességévé. Védő közreműködése ebben az esetben a figyelmeztetéstől kezdve kötelező. Ugyanazok az okok, amelyek a kötelező védelmet megkívánják, teszik indokolttá azt, hogy ellenőrző szakértő igénybevételére tágabb körben legyen lehetőség, mint a bűnvádi eljárás általános szabályai szerint. Erre nyújt módot a (3) bekezdés. A jelen § (4) bekezdése arról gondoskodik, hogy az a- terhelt, aki ez eljárás adatai szerint előreláthatólag biztonsági őrizetbe lesz utalandó, az intézkedés megtörténtéig, illetőleg jogerőre emelkedéséig ne maradhasson szabadlábon. Figyelemmel arra, hogy a társadalomra veszélyes elmebetegről van szó, ez a rendelkezés alig szorul indokolásra. Természetes, hogy ez az ú. n. ideiglenes biztonsági őrizet szintén csak erre a célra rendelt intézetben, illetőleg letartóztató vagy elmegyógyintézetnek erre a célra rendelt, elkülönített részében foganatosítható. Az előzetes letartóztatás tartama a nyomozás alatt a Bp. 147. §«a értelmében csak tizenöt napig tarthat és csak egy ízben hosszabbítható meg további tizenöt napra. Nyilvánvaló, hogy az ideiglenes biztonsági őrizetbe helyezés szempontjából ez a rövid tartam nem kielégítő, éppen ezért a (4) bekezdés értelmében az ideiglenes biztonsági őrizetbe helyezés a Bp. 246. §-ának ötödik és hatodik bekezdésében meghatározott időtartamra; szól, vagyis rendszerint két hónapig tarthat, de az ítélőbíróság által hosszabb időre is kiterjeszthető. Az ideiglenes biztonsági őrizet végrehajtásának módja tekintetében a jelen § (4) bekezdése egyébként utal az előzetes letartóztatás, illetőleg a vizsgálati fogság szabályaira. A3. § kivételt nem tűrő rendelkezésére figyelemmel az ideiglenes őrizet sem számítható be a (végleges) biztonsági őrizetbe. A 8. §-hoz. Beszámíthatatlan egyénnel szemben szabadságvesztésbüntetés természetszerűen nam hajtható végre. Ha tehát a bíróság a terheltet biztonsági őrizetbe helyezi, egyben függőben tartja a terhelt ellen korábban hozott büntető ítéletben kiszabott és még végre nem hajtott szabadságvesztésbüntetést, ami azonban nem zárja ki az ítéletben megállapított egyéb büntetések végrehajtását. Ha a terhelt a biztonsági őrizetből szabadul, az a bíróság, amely az őrizetet annak idején elrendelte, határoz abban a kérdésben, vájjon a függőben tartott szabadságvesztés büntetést végre kell-e hajtani. A döntésnél figyelembe jöhet a bűncselekmény súlya, természete, a kiállott biztonsági őrizet tartama stb. A 9. §-hoz. Figyelemmel a biztonsági őrizetbe helyezésnek a terheltre nézve nagy horderejű jelentőségére és arra, hogy az elmebetegként kezelt terhelt jogi cselekmények