Országgyűlési irományok, 1947. III. kötet • 159-219. sz.

1947-177 • Törvényjavaslat a büntetőtörvények egyes fogyatékosságainak megszüntetéséről és pótlásáról

64 177. szám. a terheltet biztonsági őrizetbe kell helyezni, a vádló vádiratában (vádindítványában) erre irányuló indítványt is tesz. Ha a bíróság az indítványt alaposnak találja, a bűnvádi eljárást a bűnvádi perrendtartás szabályai szerint megtartandó főtárgyaláson (tárgyaláson) — amely a terhelt elmeállapotához képest, távollétében is megtartható — megszünteti és egyben ítélettel a terhelt biztonsági őrizetbe helyezését rendeli el, ellenkező esetben pedig a bűnvádi eljárást a rendes szabályok szerint folytatja. A jelen bekezdés szerint jár el a bíróság akkor is, ha a vádló a főtárgyalás (tárgyalás) adatai alapján indítványozza biztonsági őrizet elrendelését. (2) Ha a vádló nem indítványozna a terheltnek biztonsági őrizetbe helyezését, de a bíróság azt a főtárgyalás (tárgyalás) adatai alapján indokoltnak látja, az intézkedést a felmentő ítéletben teszi meg. (3) Ha a vádló nem indítványozta a terheltnek biztonsági őrizetbe helyezését és az elsőfokon eljárt bíróság azt a (2) bekezdés értelmében sem rendelte el, de elrendelését a fellebviteli bíróság valamelyik fél másirányú perorvoslatának elintézése során indokoltnak látj a, a fellebbviteli bíróság; az elsőfokon eljárt bíróságot — a szükséghez képest az elsőfokú bíróság határozatának megsemmisítésével — a biztonsági őrizetbe helyezés tárgyában való határozathozatalra utasítja. Az elsőfokú bíróság az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával jár el. 7. §. (1) Védő közreműködése a 6.§ (1) bekezdésének esetében a biztonsági őrizetbe helyezésre irányuló indítvány előterjesztésétől kezdve, (3) bekezdésének esetében pedig a fellebbviteli bíróság határozata következtében folyamatba tett elsőfokú eljárás megindításától kezdve az eljárás minden szakában kötelező. (2) A 6. § (2) bekezdésének esetében a bíróság köteles a feleket a biztonsági őrizetbe helyezés lehetőségére figyelmeztetni, őket ebben a tárgyban meghallgatni és a felek tudtára adni, hogy az ügy előkészítése céljából a főtárgyalás (tárgyalás) elnapolását indítványozhatják. A figyelmeztetéstől kezdve védő közreműködése az eljárás minden szakában kötelező. (3) A terhelt, védője, törvényes

t

képviselője vagy házastársa az eljárásnak minden olyan szakában, amelyben a védelem kötelező, ellenőrző szakértő közreműködését kívánhatja. (4) Az a terhelt, akit az eljárás adatai szerint előreláthatólag biztonsági őrizetbe kell helyezni, az előzetes letartóztatás, illetőleg a vizsgálati fogság előfeltételeinek hiányában is őrizetbe vehető és ideiglenes biztonsági őrizet céljából az 5. §-ban megjelölt intézetek valamelyikébe utalható. Az ideiglenes biztonsági őrizet tartamára az 1896 : XXXIII. te. (Bp. :) 246. §-ának ötödik és hatodik bekezdését, végrehajtásának módjára pedig az előzetes letartóztatásra, illetőleg a vizsgálati fogságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 8. §. A terhelt ellen korábban hozott büntető ítéletben kiszabott és még végre nem hajtott szabadságvesztésbüntetés végrehajtását a biztonsági őrizetbe helyezést kimondó bíróság függőben tartj a és a biztonsági őrizetből történt elbocsátás után határoz a szabadságvesztésbüntetés végrehajtása felől. 9. §. (i) Az ítélet ellen fellebbvitelnek a rendes szabályok szerint van helye, azzal az eltéréssel, hogy a teljeskorú terhelt törvényes képviselője is élhet perorvoslatta] és hogy a házastárs, valamint a törvényes képviselő perorvoslati jogát a terhelt kifejezett kívánsága ellenére is gyakorolhatja. (2) A másodfokú ítélet ellen a biztonsági őrizetbe helyezés kérdésében semmisségi panasznak az egyébként fennálló korlátozásokra tekintet nélkül van helye. 10. §. A biztonsági őrizetből el-