Országgyűlési irományok, 1947. III. kötet • 159-219. sz.

1947-217 • Törvényjavaslat a közigazgatási bíróság megszüntetéséről

â!7. szám. 381 érvényesítése jogrendszerünkben általánosságban polgári perútra van fenntartva. Ettől az elvtől jelentett eltérést a közadók kezelésére vonatkozó és a 600/1927. P. M. számú rendeletben foglalt hivatalos összeállítás 131. §-a, amely az adózással (kivetés, behajtás stb.) kapcsolatban az állami vagy községi közegek által okozott károk tekintetében hozott közigazgatási határozat ellen panaszjogot engedett. A közigazgatási bíróság megszűnése folytán helyesnek mutatkozik, hogy az ilyen panasz helyett — jogrendszerünk imént kiemelt általános elvének megfelelően — a polgári bíróság előtt érvényesítendő kereseti jog engedtessék. Ehhez képest a törvényjavaslat 6. §-a akként rendelkezik, hogy az eddigi panasz helyett mind a károsult, mind a marasztalt közeg halasztó hatályú polgári pert indíthat. A 7. § értelmében a közigazgatási bírósági panasz helyett ugyancsak polgári perúton kereshet orvoslást a székesfővárosi igazgatás körében elmarasztalt felelős számadó az 1930 : XVIII. te. 82. §-a alapján hozott határozat ellen. A javaslat 7. §-ának rendelkezése egyébként megfelel az állami számvitelről szóló 1897 : XX. te. 132. §-ában foglalt, az ott említett számadó felelősségére vonatkozóan ezidőszerint is fennálló rendelkezésnek. A 8. § a közigazgatási bíróság hatáskörébe utalt ügyek eddig nem említett harmadik csoportjára vonatkozik és az azokban eddig biztosított panaszjogot megszünteti anélkül, hogy a döntést e célból külön szervezendő hatóságra bízná. Azok az ügyek ugyanis, amelyeket a megelőző §-ok döntőbizottsági vagy polgári bírósági útra nem tartottak fenn, olyan természetűek, amelyek a demokratikus fejlődés mai fokán aggály nélkül utalhatók közigazgatási útra, közelebbről a kormány, illetőleg az illetékes miniszter végső döntésére. Ennek az elvnek a szemelőtt tartásával a 8. § kimondja, hogy a 3 —7. §-ok alá nem tartozó ügyekben az eddig panasszal megtámadható kormányhatározat, illetőleg miniszteri határozat mindennemű további jogorvoslat kizárásával végérvényessé válik ; ha pedig 9 határozatot elsőfokú közigazgatási hatóság hozta, az eddigi panasz helyett a közigazgatási eljárás általános szabályai szerint — attól függően, hogy a határozat elsőfokon vagy másodfokon hozatott-e — fellebbezésnek, illetőleg felülvizsgálati kérelemnek van helye az illetékes miniszterhez. Azokat a panaszokat, amelyeket a közigazgatási bírósághoz már benyújtottak, a törvényjavaslat 9. §-a értelmében a jelen törvény rendelkezései szerint kell elintézni, kivéve természetesen, ha azoknak tárgyában a közigazgatási bíróság már érdemi határozatot hozott. A szükséges átmeneti rendelkezések meghozatalára ugyan-e § a kormányt hatalmazza fel. A közigazgatási bíróság megszüntetése folytán gondoskodni kell arról, hogy mindazoknak a bizottságoknak, vegyes bíróságoknak vagy más testületi szerveknek, amelyekben eddig elnökként vagy tagként a közigazgatási bíróság ítélőbírája működött közre, további működése biztosíttassék. Ennek a követelménynek a törvényjavaslat 12. §-a tesz általánosságban eleget, amelynek értelmében az ilyen bizottságban, bíróságban vagy más szervben a közigazgatási bíróság ítélőbírája helyett a jövőben az igaz ságügy miniszter által kijelölt ítélőbíró fog eljárni. Külön kellett azonban szabályozni — a közigazgatási bíróság ítélőbíráinak kiválása folytán — a legmagasabb rangú ítélőbírák fegyelmi ügyeiben eljáró legfőbb fegyelmi bíróság (1936 : III. te. 23. §, 6.760/1945. M. E. számú rendelet) összetételét, valamint a hatásköri bíráskodás kérdését. A törvényjavaslat 10. §-a szerint a legfőbb fegyelmi bíróság a jövőben tizennyolc tagból fog alakulni, elnöke a Kúria elnöke lesz, tagjai pedig a Kúria ítélő; bírái. A bíróság vegyes jellegének megszűnése folytán elegendőnek mutatkozik, ha az eljáró tanács az eddigi kilenc tag helyett öt tagból alakittatik meg.