Országgyűlési irományok, 1947. III. kötet • 159-219. sz.

1947-217 • Törvényjavaslat a közigazgatási bíróság megszüntetéséről

217. szám. 377 ság tagjainak díjazását a kormány rendelettel állapítja meg. (3) A pénzügyi döntőbizottsághoz és az illetményügyi döntőbizottsághoz benyújtható panasz határideje tizenöt nap. Egyebekben a panasz benyújtásának módját, valamint a bizottságok előtti panaszeljárást, a jogegység biztosítása érdekében szükséges intézkedésekre is kiterjedően, úgyszintén a panaszeljárásban lerovandó illetékeket a kormány rendelettel szabályozza, (4) Azok a jogszabályok, amelyek korlátozást állapítanak meg arra nézve, hogy valamely ügy mennyiben vonható közigazgatási bírósági eljárás alá, a bizottság előtti panaszeljárásban is irányadók. 6. §. Az adókivetés előkészítése, az adóalanyok és az adótárgyak összeírása, a közadók kivetése (kiszabása), könyvelése, úgyszintén — a földadókataszteri nyilvántartást is ideértve — azok nyilvántartása, továbbá beszedése, beszállítása, biztosítása és behajtása, illetőleg kimutatása alkalmával az állami vagy községi (városi) közegek által az államkincstárnak, helyhatóságnak vagy magánfeleknek jogtalanul okozott költségek vagy károk megtérítése tárgyában a közigazgatási bizottság adóügyi bizottsága által hozott másodfokú, illetőleg a közigazgatási bizottság által hozott elsőfokú határozat ellen — az eddigi panasz helyett — mind a károsult, mind a marasztalt közeg a határozat kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt polgári perúton kereshet orvoslást. A marasztalt közeg keresetének halasztó hatálya van. • 7. §. A Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930 : XVIII. te. 82. §-a alapján a felelős számadót elmarasztaló határozat ellen — az eddigi panasz helyett — a számadó polgári perúton kereshet orvoslást. Az említett § (Ï) bekezdésében a panasz helyett keresetet, a közigazgatási bírósági eljárás helyett pedig polgári pert kell érteni. 8; §, A 3—7. §-ok alá nem tartozó ügyekben a fennálló jogszabályok szerint eddig biztosított panaszjog megszűnik és a miniszternek, illetőleg a. kormánynak olyan határozata (intézkedése), amely ellen eddig panasznak volt helye, végérvényes, más közigazgatási hatóság határozata (intézkedése) ellen pedig az eddigi panasz helyett aszerint, hogy a határozat első- vagy másodfokú, fellebbezésnek, illetőleg felülvizsgálati kérelemnek van helye az illetékes miniszterhez. 9. §. A jelen törvény hatálybalépése előtt benyújtott panaszok elintézésére a jelen törvény rendelkezései irányadók, ha azok tárgyában a közigazgatási bíróság még nem hozott érdemi határozatot. A szükséges átmeneti rendelkezéseket a kormány rendelettel állapítja meg. 10. §. A legfőbb fegyelmi bíróság szervezetének módosításáról szóló 6.760/1945. M. E. számú rendeletnek a közigazgatási bíróság elnökére és tagjaira vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik ; ehhez képest a legfőbb fegyelmi bíróság az elnökön kívül tizennyolc tagból alakul, elnöke a Kúria elnöke s a bíróság az elnökön felül négy tagból álló tanácsban határoz. 11. §. (1) A hatásköri bíróság megszűnik. (a) Azokban az ügyekben, amelyek eddig a hatásköri bíróság hatáskörébe tartoztak, az alábbiak szerint alakított hatásköri döntőbizottság jár el., (3) A hatásköri döntőbizottság elnöke az igazságügyminiszter, illetőleg általa kijelölt helyettese. A döntőbizottság egyik tagját a belügyminiszter jelöli ki, másik tagja pedig a Kúria tanácselnökei és bírái közül *a Kúria elnöke által, illetőleg akadályoztatása esetén törvényszerű helyettese által kijelölt ítélőbíró. A tagok kijelölése három çv tartamára szól. Országgyűlési iromány. 1947—1951. III. kötet. 48