Országgyűlési irományok, 1947. III. kötet • 159-219. sz.
1947-197 • Az országgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése "a büntetőtörvényes egyes fogyatékosságainak megszüntetéséről és pótlásáról" szóló 177. számú törvényjavaslat tárgyában
188 - 197. szám. 2-ik melléklet a 197* számú irományhoz . Kisebbségi vélemény. A büntetőtörvények egyes fogyatékosságainak megszüntetéséről és pótlásáról szóló törvényjavaslat kapcsán kisebbségi véleményünket a következőkben terjesztjük a t. Országgyűlés elé. A bűntettekről és vétségekről szóló 1878 : V. törvénycikk megítélésünk szerint is alapos revízióra szorul és meggyőződésünk szerint ma már elérkezett az ideje új büntetőjogi kódex alkotásának. Nem mulaszthatjuk azonban el, hogy rá ne mutassunk arra, miszerint az 1878 : V. te. az 1843-as törvényjavaslattal szemben sok tekintetben visszafejlődést jelent és sajnálattal állapítjuk meg, hogy éppen e visszafejlődésnek vonalán nem igyekszik e javaslat a haladás szolgálatába állani. Az 1843-as javaslat vezéreszméje a törvény előtti egyenlőség ; éppen ezért örömmel üdvözöljük a párviadalra vonatkozó rendelkezések hatályonkívül való helyezését, de hiányoljuk, hogy a javaslat másik nagy gondolatát, az emberiesség eszméjét, amelyet az 1843-as javaslat oly messzevilágítóan szolgált akkor, amikor a büntetési tételek közül kihagyta a halálbüntetést, a testi és a becstelenítő (kaloda, szégyenfa stb.) büntetéseket és eltörölte a kínzó vallomást, akkor e javaslat a halálbüntetés eltörlésének gondolatát nem teszi magáévá és másrészt nem teszi magáévá az 1843-as javaslatnak rabságot és fogságot magábafoglaló sokkal helyesebb elgondolását sem; — pedig nyilvánvaló, hogy jogászi szempontból centenáris kötelezettségeinknek szebben és méltóbban nem tehetnénk eleget, mintha az 1843-as javaslatnak egész Európában élenjáró vívmányait legalább most, egy század multával tennők magunkévá. És különösen időszerűnek látszik ez akkor, amikor mindannyiunk élénk emlékezetében van, hogy alig pár héttel ezelőtt, a Nemzetek Szövetsége előtt javasolta a Szovjetunió a halálbüntetés eltörlését, illetve annak csak háborús állapotban való megtűrését. Ha már az egységes kódexet megelőzően a büntetőtörvények egyes fogyatékosságainak megszüntetéséről és pótlásáról törvényjavaslat készül, akkor e lényegbevágó fogyatékosságok megszüntetéséről meg nem feledkezhet, A halálbüntetés eltörlése a demokráciának természetes következménye, amit a Szovjet Birodalom ezirányú törvényi rendelkezése eléggé igazol s amelynek tudományos igazolása közismert. Foglalkozni csak azzal kell, hogy vájjon ez ma időszerű-e? Ügy érezzük, hogy az a körülmény, hogy a Szovjet Birodalom ezt a javaslatot a nemzetek szövetsége elé térj esztendőnek látta, időszerűségét igazolja, amelyet csak kiegészít az, hogy ez a törvényjavaslat a centenáris évben kerül benyújtásra. Hogy a halálbüntetés mellőzését csak az 1946 : I. te. meghozatala idejétől elkövetett bűncselekmények esetében tartja e javaslat alkalmazandónak, annak indoka, hogy lényegileg csak a felszabadulás ideje óta, közelebbről az 1946 : I. te. meghozatalának ideje óta elkövetett bűncselekmények esetén látszik e rendelkezés indokoltnak. Kelt Budapesten, az országgyűlés igazságügyi bizottságának 1948. évi november hó 24. napján tartott ülésében. Benyújtották : Dr. Vészy Mátyás s. k. Dr. Rózsavölgyi László s. k. Dr. Székely Imre Kálmán s. k. országgyűlési képviselők.
