Országgyűlési irományok, 1947. III. kötet • 159-219. sz.

1947-197 • Az országgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése "a büntetőtörvényes egyes fogyatékosságainak megszüntetéséről és pótlásáról" szóló 177. számú törvényjavaslat tárgyában

188 - 197. szám. 2-ik melléklet a 197* számú irományhoz . Kisebbségi vélemény. A büntetőtörvények egyes fogyatékosságainak megszüntetéséről és pótlásá­ról szóló törvényjavaslat kapcsán kisebbségi véleményünket a következőkben terjesztjük a t. Országgyűlés elé. A bűntettekről és vétségekről szóló 1878 : V. törvénycikk megítélésünk sze­rint is alapos revízióra szorul és meggyőződésünk szerint ma már elérkezett az ideje új büntetőjogi kódex alkotásának. Nem mulaszthatjuk azonban el, hogy rá ne mutassunk arra, miszerint az 1878 : V. te. az 1843-as törvényjavaslattal szemben sok tekintetben visszafejlő­dést jelent és sajnálattal állapítjuk meg, hogy éppen e visszafejlődésnek vonalán nem igyekszik e javaslat a haladás szolgálatába állani. Az 1843-as javaslat vezér­eszméje a törvény előtti egyenlőség ; éppen ezért örömmel üdvözöljük a párviadalra vonatkozó rendelkezések hatályonkívül való helyezését, de hiányoljuk, hogy a javaslat másik nagy gondolatát, az emberiesség eszméjét, amelyet az 1843-as ja­vaslat oly messzevilágítóan szolgált akkor, amikor a büntetési tételek közül kihagyta a halálbüntetést, a testi és a becstelenítő (kaloda, szégyenfa stb.) büntetéseket és eltörölte a kínzó vallomást, akkor e javaslat a halálbüntetés eltörlésének gondo­latát nem teszi magáévá és másrészt nem teszi magáévá az 1843-as javaslatnak rabságot és fogságot magábafoglaló sokkal helyesebb elgondolását sem; — pedig nyilvánvaló, hogy jogászi szempontból centenáris kötelezettségeinknek szebben és méltóbban nem tehetnénk eleget, mintha az 1843-as javaslatnak egész Európá­ban élenjáró vívmányait legalább most, egy század multával tennők magunkévá. És különösen időszerűnek látszik ez akkor, amikor mindannyiunk élénk emléke­zetében van, hogy alig pár héttel ezelőtt, a Nemzetek Szövetsége előtt javasolta a Szovjetunió a halálbüntetés eltörlését, illetve annak csak háborús állapotban való megtűrését. Ha már az egységes kódexet megelőzően a büntetőtörvények egyes fogyatékosságainak megszüntetéséről és pótlásáról törvényjavaslat készül, akkor e lényegbevágó fogyatékosságok megszüntetéséről meg nem feledkezhet, A halálbüntetés eltörlése a demokráciának természetes következménye, amit a Szovjet Birodalom ezirányú törvényi rendelkezése eléggé igazol s amely­nek tudományos igazolása közismert. Foglalkozni csak azzal kell, hogy vájjon ez ma időszerű-e? Ügy érezzük, hogy az a körülmény, hogy a Szovjet Birodalom ezt a javaslatot a nemzetek szövetsége elé térj esztendőnek látta, időszerűségét igazolja, amelyet csak kiegészít az, hogy ez a törvényjavaslat a centenáris évben kerül benyújtásra. Hogy a halálbüntetés mellőzését csak az 1946 : I. te. meg­hozatala idejétől elkövetett bűncselekmények esetében tartja e javaslat alkalma­zandónak, annak indoka, hogy lényegileg csak a felszabadulás ideje óta, közelebb­ről az 1946 : I. te. meghozatalának ideje óta elkövetett bűncselekmények esetén látszik e rendelkezés indokoltnak. Kelt Budapesten, az országgyűlés igazságügyi bizottságának 1948. évi november hó 24. napján tartott ülésében. Benyújtották : Dr. Vészy Mátyás s. k. Dr. Rózsavölgyi László s. k. Dr. Székely Imre Kálmán s. k. országgyűlési képviselők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom