Országgyűlési irományok, 1947. III. kötet • 159-219. sz.

1947-180 • Törvényjavaslat eges vármegyei és községi állásoknak állami állásokká átszervezéséről

134 180. szám. Melléklet a 180. számú irományhoz. Indokolás „az egyes vármegyei és községi állásoknak állami állásokká átszervezéséről" szóló törvényjavaslathoz. I. ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. 1. A tervgazdálkodáson felépülő nemzetgazdaság tervszerű közigazgatást kíván. A közigazgatás csak akkor tervszerű, ha irányítása egységesen, Összefogva történik. Ezt követeli a népi demokrácia államának alapgondolata is : a közigazgatásnak le kell jutnia a mindennapi élethez, hézagmentes kapcsolatban kell lennie azokkal, akikért dolgozik, össze kell forrnia a néppel. Ezért közigazgatásunk ama munkahelyein, ahol a legnagyobb az érintkezési.felület a dolgozó nép tömegeivel, tehát a községekben és a járásokban olyan tisztviselőkre van szükség, akiket a kormányhatóság választ ki a legalkalmasabb személyek közül. Ez elősegíti az egységes irányítást, megkönnyíti az országos hatóságoknak a néppel való kapcsolatát és összhangban áll az észszerű gazdálkodás elveivel. Mindezek okából a törvényjavaslat a járási főjegyzői és jegyzői, valamint a községi jegyzői (körjegyzői), közigazgatási jegyzői, adóügyi jegyzői és segédjegyzői állásokat állami állásokká szervezi át, kimondván azt, hogy ezeket az állásokat betöltő tisztviselők állami alkalmazottak, más szavakkal: állami tisztviselői státusba vétetnek át. 2. A felsorolt önkormányzati állásoknak állami állásokká való átszervezése zökkenő nélkül történhetik meg, mert e tisztviselők eddig is jórészt állami feladatkört láttak el. Az a körülmény azonban, hogy ezek a tisztviselők választott, tehát helyhez kötött önkormányzati alkalmazottak voltak, megakadályozta a helyes kiválasztást és a megfelelő személyeknek központi elosztását. Ezért a felsorolt állásokat — állami jellegük folytán — a jövőben központilag a kormányhatóság által eszközölt kinevezés útján kell majd betölteni. A kinevezési jogkört a javaslat a belügyminiszterre kívánja bízni az alább kifejtettekre figyelemmel. 3. A közszolgálatban eddig gyűjtött tapasztalatok, de személyzetpolitikai meggondolások is amellett szólnak, hogy a javaslat 1. §-ának (i) bekezdésében felsorolt állások ne választás, hanem kinevezés alapján töltessenek be. Amikor valamely állást választás útján testületi szerv tölt be, e szerv joghatósága alá nem tartozó területről pályázó személyek a választásban kevés reménnyel vehetnek részt, mert képzettségüket, korábbi működésüket és rátermettségüket, röviden tisztviselői értéküket a választótestület rendszerint nem ismerheti. Ezért történhetik és történik meg, hogy a betöltésre váró állást a pályázók közül nem az nyeri el, aki felkészültsége és rátermettsége révén arra leginkább érdemes. Már pedig társadalmi fejlődésünk üteme egyenesen parancsolólag írja elő, hogy minden állást az arra legrátermettebb személy töltsön be. Ezt a parancsoló előírást csak