Országgyűlési irományok, 1947. II. kötet • 95-158. sz.

1947-126 • Törvényjavaslat a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről és szabadalmáról szóló 1924:V. törvénycikk kiegészítéséről és módosításáról

-126.. szám. 285 rendelkezések a leszámíthat óság feltételei között legalább két kötelezett aláírását kívánták meg. A 34. cikk tilalmazza, hogy a Bank egy termelési vagy értékesítési időszakot, de legalább 12 hónapot meghaladó lejáratú váltót egyáltalában leszá­mítson. A lombard üzletágban (37. cikk) a főszabály szintén a legfeljebb 3 hónapi lejáratú kölcsön és ennél hosszabb lejáratú hiteleket a Bank csak a reáruháló fel­adatok szem előtt tartásával és a rendelkezésre álló pénztőkék képződésének figye­lembevételével megállapítandó keretben nyújthat. Ezeket a rendelkezéseket, melyek a hosszúlejáratú kölcsönök nyújtásának kívánnak határt szabni, kiegészíti a 46. cikkben foglalt az a rendelkezés, amely szerint a bankjegyforgalom fedezetéül hosszúlejáratú kölcsönök nem szolgálhatnak. Ugyanezen cikk meghatározza az állami vagy közületi érdekeltségű vagy állami kezelésbe vett vállalat, váltóinak leszámítását. Az alapszabály szerint az idetartozó vállalatok váltóit a Bank.csak akkor számíthatja le, ha a vállalat önálló cégként jegyeztetett be, vagy mint a közigazgatástól költségvetésileg elválasztott, önálló vállalat működik. Ez a rendel­kezés is megerősíteni kívánja a 31. cikkben az állami és a "közületek részére kimon­dott hitelezési tilalmat'. r > Ugyanezen cikk kimondja, hogy a viszontleszámítás i kamatlábat egységesen kell megállapítani. A 35. cikk kimondja, hogy a Bank által nyújtható hiteleknek a kormány, illetőleg a Gazdasági Főtanács által megállapított hitelpolitikai elvek és hitelkeretek szempontjából való elbírálása a Bank mellett működő hitelvéle­ményező tanács feladata. E cikk rendelkezik a hitelvéleményező tanács összeállí­tása tekintetében. E tanács felállítását a felszabadulás óta mind jobban és cél­tudatosabban kiépülő hitelpolitikánk eredményességének biztosítása teszi szüksé­gessé. A hitelvéleményező tanács, mint a cikk rendelkezéseiből is kitűnik, véle­ményező testület, mert a Bank feladata továbbra is 'változatlanul fennáll a hitel folyósításánál az adós vagyoni helyzetére és fizetőképességére vonatkozó bírálat gyakorlásában. A VII. fejezet 42--49. cikkei a bankjegyekre vonatkozó szabályokat foglalják « magukban. Ezek a rendelkezések általában véve megfelelnek a Magyar Nemzeti Bank első alapszabályaiban foglalt és azóta is érvényben lévő elveknek. A 4ö. cikk fenntartja a korábbi alapszabályoknak azt a rendelkezését, amely szerint a Bank a kincstárnak adót fizet abban az esetben, ha egyíelől a bankjegyforgalom és.a nem állami idegen pénzek, másfelől az érckészlet havi átlaga között mutatkozó arány 25%-ánál kevesebb. A bankjegyadó kulcsa azonban csak 1 %, míg eddig a minden­kori kiszámítási kamatláb mértékét 1 %-al meghaladta. A VIII. fejezet 50—53. terjedő cikkeiben az évi mérleg és a heti kimutatások összeállítására vonatkozó szabályok általában véve az eddigi gyakorlatnak meg­felelnek. A tartalékalapnak a tiszta nyereségből való részesítésére vonatkozó rendel­kezés változatlan marad. A tiszta nyereségnek ezután fennmaradó része után a köz­gyűlés osztalékot fizethet, míg az osztalékfizetésre fel nem használt rész az állam­kincstárt illeti. A IX. fejezet 54—64. cikkeiben foglalt rendelkezések biztosítják a Bank külön jogait. A Bank részére biztosított külön jogok megegyeznek a korábbi alap­szabályokban már biztosított ilyen jogokkal, azzal a 62. cikkben foglalt kiegészí­téssel, hogy a Bankot mindennemű követelése tekintetébén — a köztartozásokat megillető jogok sérelme nélkül — minden más követelést megelőző kielégítési jog illeti meg adósságának ingó vagyonára folyó végrehajtás vagy csőd esetében. Ilyen törvényes elsőbbség megilleti más, a törvény alapján létesült hitelintézeteket is. A Bank különjogai közé kerültek továbbá az 1938 : XXV. tc-ben foglalt ama rendelkezések, amelyek részben a Banknál lévő értékekre vonatkozó bírói letil­tásokra, részben pedig a Bank vezetőinek és alkalmazottainak tanuként vagy szak­értőként való meghallgatására vonatkoznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom