Országgyűlési irományok, 1947. II. kötet • 95-158. sz.
1947-126 • Törvényjavaslat a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről és szabadalmáról szóló 1924:V. törvénycikk kiegészítéséről és módosításáról
126. szám. 283 lításával kapcsolatosan már 1931 óta igénybeveszi más pénzintézetek (az ú. n. megbízott pénzintézetek) közreműködését. A 11. fejezet 5., 6. és 7. cikkeiben a részvény tekére és a részvényekre vonatkozó rendelkezések foglaltatnak. Ezek a rendelkezések lényegileg megegyeznek a korábbi alapszabályok vonatkozó rendelkezéseivel, néhány, a részvények javarészének állami tulajdonba kertilése folytán szükségessé vált kiegészítéssel, így azzal, hogy a főtanács határozata alapján több részvényre szóló címletekben egyesített rész vény dar ab ok is kiadhatók. Megmaradt a részvénytekének és a részvények névértékének aranykoronában meghatározása, annál is inkább, mert ezeknek kerek forint összegben megállapítása az alaptőke megváltoztatását tette volna szükségessé. A III. fejezet 8—15. cikkei a közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák. Az államkincstárnak, mint részvényesnek a feltétlen szavazati jogot - a birtokában lévő részvények számára tekintet nélkül biztosítani kellett (15. cikk). Mivel a külföldi részvényesek száma elenyésző és a belföldi részvények állami tulajdonba kerülése tolytán ez a szám nem szaporodhatik, elejtetett a korábbi alapszabályoknak az a rendelkezése, amely külföldi részvényesek tekintetében a közgyűlésen való részvétel jogát a részvényeknek 1938-ban történt nyilvántartásbavételéhez kötötte. A IV. fejezet a Bank igazgatását és alkalmazottainak jogi helyzetét szabályozza, éspedig oly módon, hogy a 16—24. cikkek a főtanácsra vonatkozó rendelkezéseket, a 25—27. cikkek az üzlet vezetőségre vonatkozó szabályokat, a 28. cikk a számvizsgálók kinevezését és feladatát, végül a 29, cikk a Bank alkalmazottainak jogi helyzetét állapítja meg. Az államosított Magyar Nemzeti Bankban a főtanács tagjait — akiket korábban a közgyűlés választott, majd 1945 óta meghatározott intézmények küldtek ki — a pénzügyminiszter előterjesztésére gazdasági és pénzügyi szakemberek sorából a kormány nevezi ki akként, hogy a főtanácsban a nevezettek személyén keresztül a gazdasági életnek lehetőleg minden ága képviselve legyen. A főtanácsosok kinevezése 3 évre szól, de a kinevezést a kormány bármikor visszavonhatja. Főtanácsossá csak magyar állampolgár nevezhető ki. Tekintettel arra, hogy a javaslat megszűnteti a Bankban az alelnöki tisztségeket, gondoskodni kellett az elnök helyettesítéséről. Ezért a 18. cikk kimondja, hogy az elnököt akadályoztatása esetén a közgyűlésnek, a főtanácsnak vagy a végrehajtóbizottságnak az ülésein a kinevezés sorrendjében következő másmás főtanácsos helyettesíti. A 25. cikk az üzletvezetőség tagjai sorában a helyettes vezérigazgatói állást szervezi meg, aki akadályoztatása esetén a vezérigazgatót helyettesíti. A helyettes vezérigazgató tagja az üzletvezetőségnek is, s így az üzletvezetőség az eddigi maximális hat tag helyett maximálisan hét tagból áll. A 29. cikk kimondja, hogy a Bank alkalmazottait a büntetőjogi szabályok alkalmazása szempontjából közalkalmazottaknak kell tekinteni, egyébként azonban, szolgálati jogviszonyuk tekintetében, a magánjogi szolgálati viszonyra vonatkozó jogszabályok irányadók. A büntetőjogi szabályok alkalmazása szempontjából a Bank alkalmazottainak közalkalmazotti minősítése az államosított Bank érdekeinek védelme és biztosítása végett szükséges. A volt Osztrák-Magyar Bankra, valamint a volt állami jegyintézetre vonatkozó rendelkezések elhagyása szükségessé tette annak az új rendelkezésnek az alapszabályokba felvételét, amely szerint az említett intézetek nyugdíjazott alkalmazottait a Bank nyugdíjas alkalmazottaival azonos jogok illetik és kötelességek terhelik. - 36*
