Országgyűlési irományok, 1947. II. kötet • 95-158. sz.

1947-123 • Törvényjavaslat a szövetkezetekről szóló 1947:XI. törvénycikk egyes rendelkezéseinek újabb módosításáról, illetőleg kiegészítéséről

123. szám. 247 nyilatkozatát, amellyel a szövetkezet közgyűlésének a belépésre vonatkozó határozatát elfogadja. (3) Az alapítási tervezetet és a tagok jegyzékét az alapítók, a beadványt, az alapszabályt és az alapítók névsorát, továbbá az e) és f) pontban említett okiratokat pedig az igazgatóság tagjai írják alá. 2. §. A Szt. 15. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek : „ -Ha a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter a Szt. 14. §-ának (1) bekezdése értelmében hozzájuttatott iratokból, továbbá — szükség esetében — a hivatalból megindított vizsgálat adatai alapján azt állapítja meg, hogy a bejegyzést kérő szövetkezet megfelel a Szt. rendelkezéseinek és a nemzetgazdálkddás célkitűzéseinek, az iratokat — a Szt. 14. §-a (1) bekezdésének g) pontjában foglaltak kivételével — haladéktalanul a szövetkezet székhelye szerint illetékes cégbíróságnak küldi meg. Ellenkező esetben az iratok visszaküldése mellett észrevételeit haladéktalanul közli a szövetkezettel. Az észrevételekben a rendelkezésre álló iratokból és az esetleges vizsgálat eredményéből megállapítható összes hiányosságokat fel kell tüntetni. Ilyen esetben a szövetkezet igazgatósága köteles a szövetkezet közgyűlését haladéktalanul összehívni és a kereskedelemés szövetkezetügyi miniszter észrevételeit, valamint esetleges javaslatait a közgyűlés elé terjeszteni. Ha a közgyűlés a szövetkezet alapszabályát a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter kívánságának megfelelően módosította, ismét a Szt. 14. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kell eljárni. Ha pedig a szövetkezet közgyűlése a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter észrevételeinek bármely oknál fogva nem tesz vagy nem tehet eleget, a szövetkezet megalakulását meghiúsultnak kell tekinteni. Ilyen esetben az üzletrészjegyzésekre és az alapítók felelősségére a Szt. 10. §-a (3) bekezdésében foglalt / rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni. 3. §. A Szt. 54. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek : Alapszabály módosítás esetében a megváltoztató határozatot a cégbíróságnak be kell jelenteni. Ha a szövetkezet jogszabály folytán csak mint valamely központ tagja működhetik, a bejelentéshez mellékelni kell a módosított alapszabály szöveg három példányát. Ha pedig a szövetkezet a hatályos jogszabályok szerint központ kötelékén kívül is működhetik, a bejelentéshez mellékelni kell a módosított alapszabályszöveg négy példányát. Ez utóbbi esetben a cégbíróság a módosított alapszabályszöveg egy példányát a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszternek küldi meg. 4. §. A Szt. 75. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek : Ha a szövetkezetnek nincs annyi igazgatósági tagja, amennyi az alapszabály szerint az igazgatóság határozatképességéhez szükséges, az igazgatóság működő tagja vagy tagjai kötelesek az igazgatóság szabályszerű kiegészítése céljából rendkívüli közgyűlést haladéktalanul Összehívni. 5. §. A magyar köztársaság kormánya felhatalmaztatik, hogy a szövetkezetek mérlegének és eredményszámlájának felállításánál alkalmazandó értékelési szabályokat a Szt. 91. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezésektől eltérően szabályozza. 6. §. A Szt. 151. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek : Azokon a területeken — gazdasági tájakon, községekben, városokban vagy azok bizonyos részeiben —, amelyeken a már meglévő szövetkezetek működése miatt hiányzik új szövetkezet alapításának gazdasági előfeltétele, a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter a szövetkezet tárgya szerint illetékes miniszterrel egyetértve, meghatározott időre megtilthatja szövetkezet alapítását vagy fiók létesítését,