Országgyűlési irományok, 1947. II. kötet • 95-158. sz.

1947-119 • Az országgyűlés igazságügyi, valamint pénzügyi bizottságának együttes jelentése "az elhagyott javak kérdésének rendezéséről" szóló 116. számú törvényjavaslat tárgyában

240 119. szám. államkincstár elidegenítési jogát nem korlátozza, az elhagyottság megszüntetése esetében azonban az államkincstár köteles az 1. § (*) bekezdésében foglalt rendelkezés érintetlenül hagyásával — saját választása szerint — vagy a javakat természetben kiadni, vagy azok teljes értékét megtéríteni. (3) , Az olyan szovjet-hadifogolyra nézve, akinek fogságbanlétét a jelen törvény hatálybalépésétől számított hatvan nap alatt megfelelően valószínűsítik, a jelen § (2) bekezdésében meghatározott határidő csak a hazatérésétől számított hatvan nap elteltével, illetőleg az ellene netán indított népbírósági eljárás jogerős befejezésétől számított hatvan nap elteltével j ár le. (4) A jelen törvény hatálybalépésétől számított hat hónap eltelte után a jelén § alapján — a "(s) bekezdés esetét kivéve — az elhagyottság megszüntetése iránt kérelmet nem lehet előterjeszteni. (5) A jelen § (3) bekezdése alapján beadott kérvények illetékmentesek. (e) A magyar köztársaság kormánya a felszámoló bizottságnak a jelen § szerint megállapított hatáskörét rendelettel más hatóságra vagy szervre ruházhatja át s ebben a tárgyban rendelettel a szükséghez képest új szerv megalakítása útján is. intézkedhetik. (7.) A felszámoló bizottság, ületőleg a (e) bekezdés szerint létesítendő szerv a jelen törvény által hatáskörébe utalt ügyekben végérvényesen határoz. A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs és az semüyen címen sem támadható meg bírói úton sem. 5. §. A jelen törvény értelmében az álHamkincstár tulajdonába átment javak számbavételének, kezelésének, hasznosításának és elidegenítésének szabályait — ideértve az erre a célra esetleg szükségesnek mutatkozó külön vállalat létesítését is — a magyar köztársaság kormánya rendelettel állapítja meg. 6. §. (1) Ha a tulajdonos a 4. § alapján a javait hiányosan vagy rongált állapotban kapja vissza, a rendes használattal járó káron felül beállott kárának megtérítését, ha pedig javait azért nem kaphatja vissza, mert azok a használónál elvesztek vagy megsemmisültek vagy a használótól egyébként vissza nem szerezhetők, kártérítésként a javak forgalmi értékét követelheti attól, aki a javait használta. A kincstár ellen kártérítés érvényesítésének helye nincs ; ha azonban a felmerült kár a használóval vagy mással szemben sem érvényesíthető, a pénzügyminiszter a Gazdasági Főtanáccsal egyetértve, méltányos esetekben, a kár részleges megtérítését engedélyezheti* (2) Az elhagyott javak kormánybiztosságának az elhagyott javakra vonatkozó rendelkezéseiből és egyéb ténykedéseiből kifolyólag az államkincstár ellen az (1) bekezdés alá nem tartozó esetekben sem lehet kártérítési követelést érvényesíteni. 7. §. (1) A jelen törvény hatálybalépésének napját a magyar köztársaság kormánya rendelettel állapítja meg. (2) A jelen törvény végrehajtásáról a magyar köztársaság kormánya gondoskodik.