Országgyűlési irományok, 1947. II. kötet • 95-158. sz.
1947-108 • Törvényjavaslat egyes ipari vállalatok állami tulajdonba vételéről
142 108. szám. csorbítása, viszont megfelelő biztosítékokat kellett találni arra, hogy a külföldiség ürügye alatt ne legyenek lényegileg magyar tulajdonban álló vállalatok az államosítás alól kivonhatók. A biztosítékok közül az első az, hogy a törvényjavaslat nem tekinti külföldinek azt a tulajdont, amelyet külföldi természetes vagy jogi személy a fegyverszüneti szerződés megkötését követő időpontban szerzett. Ebben az időpontban már előrelátható volt a magyar gazdasági és társadalmi élet fejlődésének haladó irányzata s aki ebben az időpontban szerzett meg magyar érdekeltséget, számolnia kellett az államosítás lehetőségével. Az 1945. január 20-a után szerzett tulajdonok közül á javaslat csak a békeszerződés, más jogszabály vagy államközi egyezmény alapján biztosított külföldi tulajdonok mentességét ismeri el. Ugyancsak nem mentesíti a javaslat azt a külföldi tulajdont, amelyet a magyar vagyon külföldre juttatását megakadályozó magyar jogszabályok megsértésével szereztek. Az a volt magyar állampolgár sem tarthat számot mentességre, aki a magyar állampolgárságát az 1931. évi augusztus hó 8. napját követő időben adta fel. A határidő egybeesik a 4.500/1931. M. E. számú rendelet hatálybalépésével, amely engedélyhez kötötte a belföldi részvények külföldre vitelét. Ettől áz időponttól kezdve magyar állampolgárok sok esetben éppen azzal a célzattal szereztek külföldi honosságot, hogy vagyonukat a külföldi érdekeltségekre vonatkozó elbírálás alá vonják. Meg kell még emlékezni arról az esetről is, amikor a belföldi érdekeltség külföldiesítésének azt a módját választották, hogy a belföldi tulajdonos külföldön egy holding-vállalatot alakított arra a célra, hogy belföldi vállalatának részvényeit kezelje. Természetszerűleg a külföldieket megillető mentességre az ilyen holding sem tarthat igényt. ; ad 12. §. A törvényjavaslat végrehajtásával kapcsolatban felmerülő vitás kérdések, amelyeket a javaslat 12. §-ának (i) bekezdése részletesen felsorol, gazdasági, jogi és pénzügyi szempontból rendkívül bonyolultak és az államigazgatás egészére kihatással lehetnek. Ennek mérlegelésével a javaslat ezeknek a kérdéseknek elbírálását a kormány hatáskörébe utalja. Ugyanebbe a körbe tartozik a külföldi mentességek elbírálásának kérdése is, ahol a javaslat a külpolitikai szempontból is nagy jelentőségű kérdések kellő előkészítése érdekében a kormány döntése előtt szakértő bizottság véleményének meghallgatását kívánja meg. ad 13. §. , . A javaslat 13. §-a az államosítás folytán bekövetkezett tulajdonváltozásnak a különféle nyilvánkönyvekben (cégjegyzék, telekkönyv, szabadalmi stb. lajstrom) való keresztülvezetését szabályozza. ad 14. §. A kártalanítás kérdését a javaslat a felszabadulás óta meghozott államosítási törvények példájára külön törvényi rendezésre tartja fenn. Tehetőséget ad a javaslat arra, ( hogy méltányos esetben a Gazdasági Főtanács a volt tulajdonos számára előleg kifizetését engedélyezhesse.
