Országgyűlési irományok, 1947. II. kötet • 95-158. sz.
1947-108 • Törvényjavaslat egyes ipari vállalatok állami tulajdonba vételéről
140 108. szám. ad 3. §. Az állami tulaj donbavétel módja az államosítás alá kerülő vállalatok szervezeti formái szerint más és más. A legjelentősebb csoportot az államosított vállalatok között a tőkés gazdálkodási rend legjellegzetesebb vállalati formája : a részvénytársaság alkotja. A részvénytársaságok állami tulaj donbavétele a bankállamosításnál, valamint a bauxit- és aluminiumtermelő vállalatok államosításánál már bevált módszerrel, a részvények beszolgáltatása útján történik. * A javaslat rendelkezést tartalmaz a külföldi részvénytulajdonosok felől, ezek számára bejelentési kötelezettséget rendel el, hogy ennek alapján a kormány elbírálhassa, vájjon ténylegesen külföldi érdekeltség forog-e fenn, továbbá, hogy a beszolgáltatás lebonyolítására hivatott Pénzintézeti Központ megállapíthassa, melyek a beszolgáltatott és a bejelentett részvények s ehhez képest intézkedhessen, hogy a be nem szolgáltatott részvények helyett — amelyek érvényüket vesztik — rész vény másodlat ok állíttassanak ki és kerüljenek beszolgáltatásra. A beszoigáltatási, illetve bejelentési kötelezettségét megszegő részvényes elveszti jogát a kártalanításra. ad 4. §. A részvények beszolgáltatására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az államosítandó szövetkezetek részjegyeire is. ad -5. §. > Az egyéb kereskedelmi társasági formák (kft., kt., bt.) esetében nem ál rendelkezésre a társasági tag jogait megtestesítő értékpapír s így ezekben az esetekben úgy kellett rendelkezni, ^hogy az állam közvetlenül az egyes társasági tagok vagyonillető ségét szerezze meg, amelyek egészükben a társaság összvagyonat teszik ki. Külföldiek tekintetében a javaslat ugyancsak bejelentési kötelezettséget rendel el ; a bejelentés alapján a 12. § értelmében a kormány bírálja el, hogy a külföldiként bejelentett érdekeltség mentesül-e az állami tulaj donbavétel alól. ad 6. §. Egyéni cég esetében az államosítás lebonyolítása .nehézkesebb, mint a kereskedelmi társaságoknál. Kereskedelmi jogunk szerint ugyanis az egyéni cégnek nincsen önálló jogi személyisége, a cég és a cégtulajdonos vagyona és jogai nem válnak el egymástól, a céggel kapcsolatos vagyon felel a tulajdonos tartozásaiért és a tulajdonos személyes vagyona fedezetül szolgál a kereskedelmi ügyekből * eredő tartozásokra is. A javaslat a cégtulajdonosok személyes vagyonát, ha az az államosítás alá kerülő ipari üzemmel, mint gazdasági egységgel, nem áll összefüggésben, nem kívánja érinteni. Ehhez képest rendelkezni kellett az államosított vállalattal kapcsolatos vagyonnak a cégtulajdonos személyes vagyonától való elválasztása iránt. A javaslat azt a megoldási módot választotta, hogy elvileg meghatározta azt a kört, amelyen belül a vagyontárgyak az állam tulajdonába kerülnek: ez a kör a vállalat céljára szolgáló minden vagyontárgyat magában foglal. A bevezetőben említett jogi helyzet folytán volt szükséges annak kifejezésre juttatása, hogy a volt tulajdonos személyes tartozásaiért az 1 állam nem felelős.
