Országgyűlési irományok, 1947. II. kötet • 95-158. sz.
1947-100 • Törvényjavaslat az 1947:XI. törvénycikk egyes rendelkezéseinek újabb módosításáról, illetőleg kiegészítéséről
102 100. szám. Hasonló nehézségek mutatkoznak olyan esetekben is, amikor az álszövetkezetek feloszlatása céljából alakult választottbíróság a szövetkezet feloszlatását rendeli el. Nem egy esetben ugyanis a szövetkezetnek vagyona nincs s igazgatósága a felszámolási eljárás lefolytatása iránt nem intézkedik. Szükség van olyan jogszabályra, amely a szövetkezeteknek mielőbbi jogi megszüntetését ilyen esetekben is lehetővé teszi. Ezt a célt szolgálják a 10. §-ban foglalt rendelkezések. A javaslat szerinti megoldás az volna, hogyha a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter megállapítja, hogy a szövetkezet a bejelentési, illetőleg átalakulási kötelességének nem tett eleget, továbbá megállapítja azt is, hogy a szövetkezet nem működik, ezt az illetékes cégtörvény székkel közli. A oégtörvényszék, a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter megkeresése alapján, a cég megszüntetésének a kereskedelmi cégjegyzékbe hivatalból bevezetéséről szóló 1927 : III. te. 2. és 3. §-ában foglalt eljárás után a szövetkezet megszűnését hivatalból vezeti be a cégjegyzékbe. Az említett törvényben foglalt eljárástól csupán annyi eltérés van, hogy a törvényben megállapított negyvenöt nap helyett a hirdetményi határidő harminc napra szállíttatott le. A hitelezők érdeke ilyen gyorsított eljárás mellett is biztosítva van, hiszen ha a cégnek felszámolás nélküli törlése ellen kifogás merül fel, a jogorvoslat lehetőségét a hivatkozott törvényhely megadja. 11. §-hoz : A Szt. 133. §-ánák (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy országos jellegű szövetkezeti központok ügykörébe tartozó minden feladat kizárólag a MOSzK ügykörébe tartozik. Nem tartozik a MOSzK ügykörébe a hitelszövetkezetek központi feladatainak ellátása. A kisipari szövetkezetek központi feladatait eddig az IQKSz látta el. Az IOKSz feladatköre kettős : ellátja egyfelől tagszövetkezeteinek az ipari termeléssel, értékesítéssel, illetőleg beszerzéssel, másfelől azok hitelellátásával kapcsolatos központi feladatokat, A Szt. 181. §-ának (2) bekezdése tehát —• a Szt. 133. §-ának (2) bekezdésével összhangban — így rendelkezett, hogy az IOKSz megszűnik ; feladatát a jövőben a MOSzK, illetőleg az OSzH látja el s vagyona is az említett két intézet között oszlik meg. ^ Ilyen előzmények után elkészíttettem az IOKSz megszűnésére vonatkozó kormányrendelet tervezetét. A tervezet tárgyalása során felvetődött az a gondolat, hogy nem volna-e helyesebb megoldás, ha az ipari, illetőleg munkásszövetkezetek külön központot (az alábbiakban : ipari központ) kapnának. Ez az ipari központ a szervezési, valamint az anyag- és hitelellátási kérdések megoldásán túl, gondoskodni tudna az ipari szövetkezeteknek a hároméves terv programmjába való bekapcsolásáról, továbbá arról is, hogy az ipari, illetőleg munkásszövetkezetek minőségi termelése az exportforgalom irányításánál az eddiginél nagyobb figyelemben részesüljön. A kérdés kielemzése érdekében az érdekeltek képviselőinek bevonásával értekezletet tartottam, amelyen az érdekelt szövetkezetek megjelent vezetői úgyszólván egyhangúan a külön központ létesítése mellett foglaltak állást. Hyen körülmények között tehát a Szt. 133. §-ának (2) bekezdésében, illetőleg a 181. §. (2) bekezdésében foglalt rendelkezések módosítására, illetőleg hatályon kívül helyezésére van szükség. A javaslat 11. §-a az idevonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. f A részletek tekintetében az alábbiakat kívánom előadni : Az ipari központ megalakulását nem lehet a Szt. rendelkezései szerint végrehajtani, hiszen itt nagyjelentőségű és az államkincstár által jelentős mértékben támogatandó ipari központ felállításáról van szó. Ezért a MOSzK életrehívása
