Országgyűlési irományok, 1947. II. kötet • 95-158. sz.
1947-100 • Törvényjavaslat az 1947:XI. törvénycikk egyes rendelkezéseinek újabb módosításáról, illetőleg kiegészítéséről
98 100. izám. a Kamara nemcsak az alakuláskor megállapított alapszabály egy példányát kapja meg, hanem alapszabálymódosítás esetében a módosított alapszabály szövegéről is értesíttessék. 3. §-hoz : À Szt. 75. §-ának (i) bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza : »Ha a szövetkezetnek nincs annyi igazgatósági tagja, amennyi az alapszabály szerint a szövetkezet képviseletére szükséges, az igazgatóság működő tagja vagy tagjai kötelesek az igazgatóság.szabályszerű kiegészítése céljából rendkívüli közgyűlést haladéktalanul összehívni.« Ez a rendelkezés nyilván azt a célt szolgálja, hogy a szövetkezet üzletvitele arra az esetre is biztosíttassák, ha az igazgatóság számában csökkenés állana be. Ezt a célt azonban minden esetben nem éri el, hiszen a szövetkezet képviseletére általában az igazgatósági ülés határozatképességéhez szükséges számú tagnál kevesebb számú igazgatósági tag elégséges. Már pedig a szövetkezet üzletvitelének irányítása az igazgatósági üléseken történik. Ezért kívánatos a Szt. 75. §-a (i) bekezdésének a javaslatban foglaltak szerinti módosítása. 4. §-hoz : Mint már a javaslat 1. §-ának részletes indokolásánál említettem, a Szt. a szövetkezetek szabad alakulásának rendszerén épült. Ez az elv a Szt-ben egy-két korrektivummal teljesen érvényesül. A korrektivumok közé tartozik a 151. §-nak az a rendelkezése, amely szerint azokon a területeken, gazdasági tájakon, községekben, városokban vagy azok bizonyos részeiben, amelyeken a már meglévő szövetkezet vagy szövetkezetek működése miatt hiányzik új szövetkezet alapításának gazdasági előfeltétele, a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter, a szövetkezet tárgya szerint illetékes miniszterrel egyetértve, a Kamara javaslatára; meghatározott időre megtilthatja szövetkezet alapítását vagy fiók létesítését. Ezzel a felhatalmazással a Szt. hatálybalépése óta már többizben éltem, így Budapest székesfővárosban, továbbá törvényhatósági jogji és megyei városokban fogyasztási szövetkezet, az egész ország területén pedig kiskereskedői téxtilbeszerző- és elosztószövetkezet alapítását megtiltottam. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy az ilyen általános tilalmak felállítása nem egy esetben megoldhatatlan nehézségekre vezet. így a fogyasztási szövetkezetek alapítására vonatkozó általános tilalom folytán nem lehetett fogyasztási szövetkezetet alapítani olyan esetben, amikor az szociális, de egyéb közérdekből is feltétlenül indokolt. így a tilalom jogi gátat emelt az ellen, hogy a honvédség tagjai gazdaságosabb ellátásuk céljából Budapest székesfővárosban fogyasztási szövetkezetet alapíthassanak. Hasonló nehézség mutatkozott a kiskereskedői textilbeszerzőszövetkezetek alapításának megtiltása folytán is. Debrecenben például a piaci árusok, tehát a kereskedők gazdaságilag leggyengébb kategóriájába tartozók csoportja, kívánta a nagyobb beszerzés előnyeit biztosítani s bár minden szempont amellett szólt, hogy ezeknek szövetkezetbe való tömörülését elősegít* sem, az általános tilalom ezt nem tette lehetővé. Ennek a nehézségnek levezetését célozza a javaslat 3. §-ának az a rendelkezése, amely lehetővé tenné, hogyha szövetkezet alapítására vonatkozóan általános tilalom áll is fenn, a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter, az illetékes miniszterrel egyetértve, ilyen méltánylást érdemlő vagy a közérdek által alátámasztott esetekben kivételt tehessen. Hangsúlyozni kívánom azonban, hogy az ilyen kivétellel csak rendkívüli esetekben kívánok élni. ' ő. és 6. §-hoz : A Szt. 163. §-ának (T) bekezdése szerint a kamarai képviselőket — akikből a Kamara közgyűlése tevődik össze — az 1948. évi január hó 31. napjáig kellett volna megválasztani, hogy így a Kamara mielőbb megalakulhasson. A Szt. eme rendelkezésének életrehívásakor az volt a feltevés, hogy egyfelől
