Országgyűlési irományok, 1947. II. kötet • 95-158. sz.

1947-100 • Törvényjavaslat az 1947:XI. törvénycikk egyes rendelkezéseinek újabb módosításáról, illetőleg kiegészítéséről

94 100. szám. akként módosul, hogy a szövetkezeti képviselők első választásának időpontját a magyar köztársaság kormánya rendelettel állapítja meg. 6. §. A Szt. 189. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek : »Amig a Kamara működését megkezdi, az általa majd elvégzendő minden feladatot az Országos Szövetkezeti Tanács látja el. A Szt.-nek a kamarai tagdíjra (Szt. 166. §), továbbá a Kamara ügyrendjére (Szt. 167. §) vonatkozó rendelkezéseit az Országos Szövetkezeti Tanácsra értelemszerűen alkalmazni kell.« 7". §. A magyar köztársaság kormánya felhatalmaztatik arra, hogy különleges közérdekű gazdasági cél megvalósítására alakult vagy alakuló szövetkezeteknek (építési, villamossági ,. kisvasút-, vízszabályozási szövetkezet, stb.) a Szt. körébe eső jogviszonyait — szükség esetében — a Szt. rendelkezéseitől eltérő, de annak alapelveihez igazodó —. rendelettel szabályozhassa. 8. §. (1) A magyar köztársaság kormánya elrendelheti, hogy bizonyos fajta szövetkezetek kötelesek működési kerületüket az alapszabályban meghatározni, továbbá rendelettel szabályozhatja, hogy egy szövetkezet keretében milyen üzletágakat, illetőleg több üzletágat milyen feltételek mellett lehet gyakorolni, végül egyes szövetkezetekben a tagok milyen feltételek mellett tekinthetők azonos gazdasági érdekűeknek. . (2) A magyar köztársaság kormánya az (1) bekezdés alapján kibocsátandó rendeletben kötelezheti a szövetkezeteket, hogy alapszabályukat záros határidőn belül a rendeletben foglaltaknak megfelelően módosítsák. 9. §. A magyar köztársaság kormánya az ifjúság gyakorlati szövetkezeti nevelését szolgáló ifjúsági (iskolai, iskolánkívüli) szövetkezetek jogviszonyait — a gyakorlati oktatási szempontok figyelembevételével —rendelettel szabályozhatja. 10. §. (1) Ha a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter megállapítja, hogy a szövetkezet a Szt. 179. vagy 180. §-ában foglalt rendelkezéseknek nem tett eleget és nem működik, a cégbíróság a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter megkeresésére megindítja az eljárást abból a célból, hogy a szövetkezet megszűnését, felszámolási eljárás mellőzésével, a cégjegyzékbe bevezettesse. (2) A Szt. 185. §-ának (4) bekezdése azzal a rendelkezéssel egészíttetik ki, hogy a cégbíróság, a kereskedelemés szövetkezetügyi miniszter megkeresésére, amennyiben a rendelkezésére álló adatokból megállapíthatóan a felszámolási eljárásra szükség nincs, felszámolási eljárás mellőzésével a szövetkezet cégének törlését rendeli el. (3) A szövetkezet cégének törlésére vonatkozó eljárás tekintetében az 1927 : III. te. 2. és 3. §-aiban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az 1927 : III. te. 2. §-ában szabályozott kifogás előterjesztésének határideje harminc nap. (4) A jelen §-ban foglalt rendelkezéseket a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni lehet. 11. §. (1) Az iparosok, illetőleg ipari munkások termelő-, értékesítő-, valamint beszerző- és elosztószövetkezetei (a továbbiakban : ipari szövetkezetek) központi feladatainak ellátására országos jellegű szakszövetkezeti központot (a továbbiakban : ipari központ) kell felállítani. (2) A magyar köztársaság kormánya felhatalmazást kap, hogy az (1) bekezdés szerint felállítandó ipari központ megalakulását, valamint annak az ipari szövetkezetekhez való viszonyát rendelettel szabályozza. Ipari szövetkezet csak az ipari központ tagjaként működhetik. Az ipari központ szervezetének megállapításánál egyébként a Szt. alapelveihez kell igazodni. (3) A terv- és kötöttgazdálkodással