Országgyűlési irományok, 1947. I. kötet • 1-94., I. sz.

1947-14 • Törvényjavaslat a szövetkezetekről szóló 1947:XI. tc. 185. és 186. §-ában foglalt határidők meghosszabbítása tárgyában

64 14. szám. A javaslattal szemben azt az ellenvetést lehetne tenni, hogy a választott bíróságok további működésére nincs szükség, mivel a választott bíróságok álta

7 eddig betöltött feladatkört október hó 31-e után a Szt. 98. §-a- szerint felállításra kerülő szövetkezeti bíróság elláthatja. A Szt. 98. §-ának rendelkezése szerint a szövetkezeti bíróság a Kúria körén belül felállításra kerülő külön bíróság, amely az elnökön felül két ítélőbíróból és két ülnökből áll. Az egyik ülnököt a felperesként fellépő cégbiztos, a másikat pedig az alperesként perbevont szövetkezet jogosult a szövetkezeti kamara közgyűlése által a szövetkezeti szakemberekből összeállított névjegyzékbe felvett személyek közül választani. A szövetkezeti bíróság felállításának alapfeltétele tehát a Szövetkezeti Kamara megalakulása, amelyre azonban — a Szt. rendelkezésének megfelelően —- csak a jövő év elején kerül sor. Az álszövetkezetek ellen megindult eljárások tehát a szövetkezeti bíróság felállításának időpontjáig szünetelnének, ami sem gazdasági, sem szövetkezetpolitikai okokból nem lát-zik kívánatosnak. Ezenfelül a szövetkezeti bíróság előtti eljárás e bíróság szervezeténél fogva jóval költségesebb, mint a választott bíróságok előtti eljárás, hiszen a szövetkezeti bíróság feladata nem a tömegperek elintézése, hanem a konkrét eseteken keresztül a szövetkezetpolitikai szempontból jelentős elvi kérdésekben való állásfoglalás. A választott bíróságok működésének meghosszabbítását tehát a fenti indokok alapján szükségesnek tartom. Erre ad jogi lehetőséget a javaslat 1. §-a. A Szt. 186. §-a szerint a magyar köztársaság kormánya 1947. az évi október hó 31. napjáig kibocsátandó rendeletben fogja megállapítani, hogy a Szt. rendelkezéseit kell-e és ha kell, milyen eltéréssel kell a Szt. 186. §-ában tételesen felsorolt huszonegy különböző típusú szövetkezetre alkalmazni. Ezek a rendeletek a Szt-ben meghatározott határidőben kibocsáttatnak, kivéve a földmívesszövetkezetekre vonatkozó rendeletet. A földmí vessző ve tkezetekré vonatkozóan a Magyar Országos Szövetkezeti Központ és az Országos Szövetkezeti Tanács annak az álláspontjának adott kifejezést, hogy várni kellene még a rendelet kibocsátásával, mert a megoldás az egyes kérdésekben még nem jegecesedett ki. S ha a kérdéseket újabb kiértékelés nélkül rendeznénk, a rendezés nélkülözné a gyakorlati kipróbálást és így valószínűleg nem felelne meg. Ezt az álláspontot a földmívelésügyi miniszter úr is támogatta és a maga részéről is kérte, hogy a földmívesszövetkezetek jogi helyzetének végleges rendezésére vonatkozó határidő hat hónappal hosszabbíttassék meg. Ezt az okfejtést magam is helyénvalóinak látom és — minthogy a határidő meghosszabbítása egyébként Szt. általános végrehajtása szempontjából nehézséget nem hoz magával — annak teljesítését javasolom. Ezt a megoldást tartalmazza a törvényjavaslat 2. §-a. A 3. § pedig a törvényjavaslat hatálybalépéséről intézkedik. Budapest, 1947. évi október hó 28. napján. Mőnai fSdmdor s. k., kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter. -