Országgyűlési irományok, 1947. I. kötet • 1-94., I. sz.

1947-8 • Törvényjavaslat az uzsorabírósági különtanácsokról

18 É. szám. teljesít, munkabért a munkáltatótól nem követelhet, szolgálati viszonya azonban egyébként érintetlenül marad. A munkásbírót (pótbírót) azért, mert munkásbírói tisztével járó kötelessé-. gét teljesíti, hátránnyal sújtani vagy munkaviszonyát megszüntetni nem lehet. (2) A munkásbírót (pótbírót) bírói működésének tartama alatt az államkincstár terhére munkabérével azonos "Összegű díjazás illeti, ha pedig állandó lakóhelye nem a bíróság székhelyén van, ezenfelül a népbírákkal azonos összegű napidíjban is részesül. 5. §. (1) Arra nézve, hogy a munkásbíró (pótbíró) mily ügyekben van a közreműködésből kizárva és hogy közreműködése mily ügyekben mellőzendő, az 1896: XXXIII. törvénycikkbe iktatott bűnvádi perrendtartásnak (Bp.) a bírák kizárására és mellőzésére vonatkozó rendelkezései az irányadók. Kizárás alá esik az a munkásbíró (pótbíró) is, akire nézve utóbb derül ki vagy áll elő olyan ok, amely miatt a 2. § (4) bekezdése szerint a jegyzékbe nem lenne felvehető. . (2) A munkásbíró (pótbíró) kizárása vagy mellőzése felől az elnök vég-, érvényesen határoz. 6. §. (1) A tárgyalást az elnök vezeti. A munkásbírót (pótbírót) a jelen törvénnyel szabályozott eljárásban egyébként ugyanazok a jogok illetik meg, mint az ítélőbírót. v (2) A tanácskozásra és a szavazásra nézve a törvényszéki ügyvitel megfelelő szabályai irányadók azzal az eltéréssel, hogy szavazásra bocsátás előtt az elnök az ügy állását mind a ténykérdések, mind a jogkérdések feltüntetésével összegezni köteles. A határozathozatalnál a szavazás sorrendjét a munkásbírák életkora határozza meg akként, hogy legelőször a legidősebb munkásbíró szavaz. Az elnök a legfiatalabb munkásbíró után adja le szavazatát. A határozat írásbafoglalása az elnök feladata. 7. §. (1) Az uzsorabírósági különtanács eljárásának tárgya rendszerint csak az 1. §-ban megjelölt bűncselekmény lehet ; az ilyen bűncselekménynyel összefüggésben elkövetett más bűncselekményt azonban a különtanács az államügyészség indítványára szintén ítélkezése körébe vonhat. (2) A különtanács akkor is eljárhat, ha a cselekményt a vádtól eltérően — a tettazonosság körében — az 1. § alá nem eső bűncselekménynek minősíti. 8. §. Az uzsorabírósági különtanács köteles a tárgyaláson döntés előtt minden esetben szakértőt meghallgatni. A szakértő meghallgatása a tanács határozatához képest a határozathozatal céljából tartott zárt tanácskozás során is foganatosítható. A terhelt által alkalmazott ellenőrző szakértőt is köteles a különtanács meghallgatni, lia őt a terhelt a tárgyalásra előállítja, «végből azonban a tárgyalást elhalasztani nem szabad. 9. §. (1) Az uzsorabírósági különtanács határozatai ellen -— újrafelvétel és jogegység érdekében használható perorvoslat kivételével — perorvoslatnak nincs helye. (2)T7jrafelvétel esetében az eljárás szintén a különtanács hatáskörébe tartozik, az újrafelvételi eljárásban azonban nem járhat el az a tanácselnök, sem az a munkásbíró, aki az előbbi eljárás folyamán az érdemleges határozat hozatalában résztvett. Ha ennek folytán ,az újrafelvétel tárgyában eljáró uzsorabírósági különtanács az illetékes uzsorabíróságnál meg nem alakítható, az újrafelvétel tárgyában a Kúria által kijelölt más uzsorabíróság kebelében alakított uzsorabírósági különtanács jár el. (3) A jogegység érdekében használt perorvoslatra a Bp. szabályait kell alkalmazni. 10. §. Ha az uzsorabírósági különtanács ítélete halálbüntetést állapít meg, a különtanács a Bp. 497. §-ának megfelelő eljárás után azonnal határoz