Országgyűlési irományok, 1947. I. kötet • 1-94., I. sz.

1947-39 • Az országgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése "a népbíráskodással kapcsolatos egyes rendelkezésekről" szóló 35. számú törvényjavaslat tárgyában

SÖ. szám. 189 (2) A népbíróság Ítélete ellen semmis­ségi panasznak van helye a törvény lényeges rendelkezésének megsértése miatt ; ténykérdésben azonban sem­misségi panasszal élni nem lehet (3) A vádlott által az ítélet ellen bármilyen formában vagy elnevezéssel bejelentett jogorvoslat semmisségi pa­nasznak tekintendő. (4) A népfőügyész a vádlott által be­jelentett semmisségi panaszhoz a vád­lott terhére csatlakozhatik. (1928 : X. te. 29.§.) (5) Halálbüntetést kiszabó ítélet el­len bejelentett semmisségi panasz eseté­ben a népbíróság az ügyet az ítélet­hozataltól számított nyolc nap alatt köteles a Népbíróságok Országos Taná­csához felterjeszteni. Az ilyen ítélet szóbeli indokait a kihirdetés alkalmá­val részletesen ki kell fejteni és az íté­letet három nap alatt írásba kell fog­lalni. A Népbiróságok Országos Ta­nácsa az ügyben az iratoknak hozzá­érkezésétől számított három nap alatt köteles a lehetőség szerint minél köze­lebbi tárgyalási, illetőleg tanácsülési határnapot kitűzni. 20. §. (1) A Nbr. 60. és 62. §-ai helyébe az alábbi (2)—-(5) bekezdések­ben foglalt rendelkezések lépnek. (2) Ha a Népbíróságok Országos Tanácsa a semmisségi panaszt alapos­nak találja, vagy a bűnvádi perrend­tartás értelmében hivatalból figye­lembe veendő semmisségi okot észlel, a bűnvádi perrendtartás rendes sza­bályainak megfelelően a népbíróság ítéletét megsemmisíti és új eljárást rendel, illetőleg a törvénynek megfelelő határozatot hoz. (3) Ha a semmisségi panasz elbírá­lása során a Népbíróságok Országos Tanácsa úgy találja, hogy a népbíró­ság ténymegállapítása hiányos, homá­lyos, az iratok tartalmával ellentét­ben áll, vagy helytelen ténybeli követ­keztetéssel történt : az ítéletet hiva­talból megsemmisíti és a népbíróságot az észlelt hiányok pótlására és új ítélet hozatalára utasítja. Az .1928: X. te. 33. §-ában foglalt egyéb ren­delkezések alkalmazásának nincs helye. (1) Az előző bekezdések esetében az új eljárást a Népbíróságok Országos Tanácsa akár az eljárt, akár más nép­bíróságra bízza és akként is rendelkez­hetik, hogy az új eljárásbán az eljárt tanács tagjai ne vehessenek részt. {5) A fellebviteli eljárás tekinteté­len egyébként a Népbíróságok Orszá­gos Tanácsa előtt a bűnvádi perrend­tartásnak a Kúria előtti eljárásra vonat­kozó rendelkezései megfelelően irány­adók. 21. §. A népbíróság ítélete ellen a jelen törvény hatálybalépése előtt bár­milyen címen bejelentett perorvoslatot semmisségi panaszként (19. §) kell elbírálni, kivéve ha az ügyben a Nép­bír óságok Országos Tanácsa már tár­gyalást tartott. A vezetőbíró előter­jesztésének (17. §) elintézése tekinte­tében a Nbr. 61. §-a továbbra is alkal­mazandó. 22. §. (1) A népfőügyész bármely nép­bíróságnak jogerős határozata vagy egyéb intézkedése ellen, — ideértve a Népbíróságok Országos Tanácsának rendes tanácsa által hozott határoza­tokat vagy tett intézkedéseket, úgy­szintén az igazolási ügyekben a fel­lebbviteli eljárás során hozott hatá­rozatokat is — amely jogszabályt sér­tett, a Népbíróságok Országos Taná­csánál a jogegység érdekében perorvos­lattal élhet. Ez a perorvoslat nincs határidőhöz kötve és nincs felfüggesztő hatálya. Igazolási ügyben hozott ha­tározat ellen ily perorvoslatnak csak abban az esetben van helye, h .a a ha­tározat az igazoló eljárás alá vont személyt állásától vagy jogosítványá­tól megfosztotta, illetőleg foglalkozásá­tól eltiltotta^ elmozdította). (2) A jogegységi perorvoslatot a Nép­bíróságok Országos Tanácsának evég­ből alakított jogegységi tanácsa intézi el. A jogegységi tanács elnöke a Nép­bíróságok Országos Tanácsának elnöke, akit akadályoztatása esetében az általa kijelölt tanácsvezető helyettesít. A ta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom