Országgyűlési irományok, 1947. I. kötet • 1-94., I. sz.

1947-39 • Az országgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése "a népbíráskodással kapcsolatos egyes rendelkezésekről" szóló 35. számú törvényjavaslat tárgyában

39. szám. 187 alábbi (2)—(5) bekezdésekben foglalt rendelkezések lépnek. (2) A népbírósági tanács öt tagból áll. A tanács elnökét (helyettes el­nökét) a bírói (ügyvédi) képesítésű személyek sorából az igaz ságügy minisz­ter jelöli ki, egy-egy tagját (póttagját) pedig a Független Kisgazda- Földmun­kás- és Polgári Párt, a Magyar Kommu­nista Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Szociáldemokrata Párt helyi szerve­zetei küldik ki. Csak olyan személy küldhető ki, aki magyar állampolgár, harmincadik életévét betöltötte, ; írni, olvasni tud, szülői hatalom, gyámság, gondnokság, vagy csőd alatt nem áll és bűntett, nyereségvágyból elköve­tett, vagy az 1946 : VII. törvénycikk­ben meghatározott vétség miatt bün­tetve nem volt. (3) Az elsőfolyamodású bíróságnál működő azt az ítélőbírót, aki a hiva­tali székhelyén alakított népbíróság­hoz á népbírósági tanács elnökévé, vagy helyettes elnökévé való kijelö­lésének elfogadható indok nélkül nem tesz eleget, közhivatali állásáról le­mondottnak kell tekinteni. Ez a ren­delkezés a törvényszék és a járásbíró­ság elnökére nem vonatkozik. (1 ) A jelen törvény hatálybalépésétől számított harminc nap elteltével a népbírósági tanácsokba eddig beküldött tagok (póttagok) megbízatása meg­szűnik. Az említett határidő alatt az előbbi bekezdésben felsorolt politikai pártok helyi szervezetei — Budapesten a népbíróság elnökének, vidéken a tör­vényszék elnökének megkeresésére — kötelesek annyi tagot (póttagot) ki­küldeni, ahány tanács az illető nép­bíróság kebelében működik. Ha vala­mely párt kiküldési kötelességének egyáltalán nem, vagy nem a kellő időben, vagy mértékben tesz eleget, a hiány pótlásáról Budapesten a nép­bíróság elnöke, vidéken pedig a tör­vényszék elnöke gondoskodik akként, hogy a hiányzó tag (póttag) helyett elsősorban a mulasztó párt által ki­küldött tagok (póttagok) közül, ha pedig ilyen nincs, a többi pártok által kiküldött tagok (póttagok) közül ki­sorsolja a szükséges számú tagot (pót­tagot). A sorsoláson alapuló megbízás hatályát veszti, ha a mulasztó párt kiküldési kötelességének utóbb eleget tesz. (5) Ahol valamely jogszabály nép­bírósági tanácsvezető bírót (vezető­bírót) vagy helyettes bírót említ, ahelyett a jövőben a népbírósági ta­nács elnökét, illetőleg helyettes el­nökét kell érteni. 13. §. A Nbr. 39. §-a (a Nbnov. 19. §-a) az alábbi rendelkezéssel egészít­tetik ki : Azt a rendes tagot, illetőleg póttagot, aki a tárgyaláson szabály­szerű meghívás ellenére egyáltalában nem vagy késedelmesen jelenik meg és elmaradását vagy késedelmét alapos okkal ki nem menti, úgyszintén aki a tárgyalásról a tanácselnök engedélye nélkül eltávozik és ezzel a tárgyalás elhalasztására ad okot, Budapesten a népbíróság elnöke, vidéken pedig az illetékes törvényszék ' elnöke ezer fo­rintig terjedhető pénzbírsággal sújtja. Ez intézkedés ellen jogorvoslatnak nincs helye ; ha azonban a pénzbírság­gal sújtott tag (póttag) a határozat köz­lésétől számított nyolc nap alatt mu­lasztását alapos okkal kimenti, az intézkedést hatályon kívül kell he­lyezni. 14. §. (1) A Nbr. 57. §-a első és har­madik bekezdésének helyébe az alábbi (2)— (5) bekezdésekben foglalt rendel­kezések lépnek. (2) A Független Kisgazda- Földmun­kás-és Polgári Párt, a Magyar Kommu­nista Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Szociáldemokrata Párt országos ve­zetősége beküld a Népbíróságok Orszá­gos Tanácsának minden tanácsába egy­egy bírói (ügyvédi) képesítéssel rendel­kező, büntetlen előéletű (Nbnov. 19. §-ának harmadik bekezdése) állandó tanácstagot. Ha valamely párt kikül­dési kötelességének egyáltalán nem, 24*

Next

/
Oldalképek
Tartalom