Országgyűlési irományok, 1947. I. kötet • 1-94., I. sz.

1947-39 • Az országgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése "a népbíráskodással kapcsolatos egyes rendelkezésekről" szóló 35. számú törvényjavaslat tárgyában

39. szám. 185 munkás- és Polgári Pártnak, a Magyar Kommunista Pártnak t a Nemzeti Pa­rasztpártnak és a Szociáldemokrata Pártnak a helyi nemzeti bizottság közbenjöttével kiküldött egy egy tagja. A felügyelőbizottságot a jelen törvény hatálybalépésétől számított 30 nap alatt meg kell alakítani. 2. §. (i) A Nbr. 5. §-a (a Nbnov. 2. §-a) akként módosíttatik, hogy az említett § utolsóelőtti bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásának csupán a háborús és népellenes bűn­cselekmények tekintetében van helye, a népbíráskodásra utalt egyéb bűn­cselekmények esetében ehhez képest a Btk. 92 §-ának alkalmazása korlá­tozás alá nem esik. (2) A Nbr. 5. §-a (a Nbnov 2. §-a) az alábbi rendelkezéssel egészíttetik, ki: A népbíróság által kiszabott fegyház­vágy börtönbüntetésbe a Btk. 94. §-ának megfelelő alkalmazásával be kell számítani azt az időt, amely alatt a vádlott háborús vagy népellenes bűn­cselekmény, illetőleg magatartás címén a bűnvádi eljárást megelőzően rendőr­hal ósági őrizet (internálás) alatt ál­lott. A jelen törvény hatálybalépése előtt jogerőre emelkedett határozat­ban kiszabott szabadságvesztésbünte­tésbe való beszámítás tárgyában az elsőfokon eljárt népbíróság végzéssel határoz. 3. §. A Nbr. 6. §-ának és az 5.900/ 1945. M. E. számú rendelet 1. §-ának helyébe az alábbi rendelkezések lép­nek : A terhelt távolléte sem a tár­gyalás megtartását, sem az ítélet­hozatalt és ennek keretében a meg­felelő büntetés kiszabását nem akadá­lyozza . Ilyen esetben a tárgyalás kitű­zését a terhelt utolsó lakhelyén a szo­kásos módon a tárgyalás határnapját harminc nappal megelőzően ki kell hirdetni, ennek elmulasztása azonban az eljárás érvényességét nem érinti. Ha a terhelt a tárgyaláson meg nem jelenik és választott védője nines, ré­szére hivatalból kell védőt rendelni. A terhelt ellen távollétében hozott bün­OrszággfyűMs'i iromány. 1947—1951, I.\ kötet. tetést megállapító ítélet ellen az ítélet meghozatalakor per orvoslat bejelenté­sének nincs helye és az ítélet a főbün­tetést megállapító részének kivételé­vel végrehajtható. A terhelt jelent­kezése vagy kézrekerítése esetében a Bp. 460 —462. §-ai szerint új tárgya­lást kell tartani. 4. §. A Nbr. 8. §-ának (a Nbnov 4. §-ának) második bekezdése azzal a rendelkezéssel egészíttetik ki, hogy a szabadságvesztésbüntetés félbeszakí­tását az igaz ságügyminiszter a Bp. 507. §-ában és 508. §-ának első bekez­désében felsorolt okokból megenged­heti. 5. §. A Nbr. 11. §-ának 4. pontja, úgyszintén 13. §-a 3. pontjának máso­dik bekezdése akként módosíttatik, hogy az ott említett vezető vagy egyéb fontos állás elvállalása abban az eset­ben is háborús bűntett, ha az nem kinevezés, hanem megbízatás alapján történt. 6. §. (i) A Nbr. 15. §-a azzal a 8. ponttal egészíttetik ki, hogy népelle­nes bűnös és a Nbnov. 11. §-ában meg­határozott büntetéssel büntetendő. 8. az újjáépítés vagy a jóvátételi kötelezettség szempontjából jelentős üzem felelős vezetője vagy önálló intéz­kedésre jogosult közege, ha jogszabály rendelkezése, jogszabályon alapuló ha­tósági intézkedés vagy a rendes gazdál­kodás szabályai ellenére, illetőleg szer­ződéses kötelezettség megszegésével az üzem működését korlátozza vagy meg­szünteti vagy a munkát késedelmesen, hibásan vagy hiányosan végezteti és ezáltal az ország újjáépítéséhez, illető­leg a jóvátételi kötelezettség zavarta­lan teljesítéséhez fűződő érdekeket szándékosan súlyosan sérti vagy veszé­lyezteti. (2) Vétséget követ el és — a Nbr. 3. §-ában (a Nbnov. 1. §-ában) foglalt általános szabályoktól eltérően — öt évig terjedhető fogházzal büntetendő az üzem felelős vezetője vagy önálló intézkedésre jogosult közege, ha a fel­ügyelet vagy ellenőrzés gyakorlásában 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom