Országgyűlési irományok, 1947. I. kötet • 1-94., I. sz.

1947-35 • Törvényjavaslat a népbíráskodással kapcsolatos egyes rendelkezésekről

156 35. szám. delkezései alá esik annak cselekménye is, aki két vagy több személy jelenlétében olyan valótlan tényt vagy való tényt olyan módon állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a közrendet vagy a köznyugalmat zavarja, illetőleg az ország külpolitikai érdekeit veszélyeztesse avagy a gazdasági helyzetet károsan érintse. 26. §. Az 1946: VII. törvénycikkben meghatározott bűncselekményekre — ideértve az előbbi §-ban meghatározott bűncselekményt is — a B.tk. 7. §-ának rendelkezéseit alkalmazni kell. 27. .§. A Nbr. 31. §-ának utolsó bekezdésében foglalt az a rendelkezés, amely szerint a népügyészség előtt tett feljelentés miatt a feljelentő,ellen az 1914 : XLI. t.-c. 20. §-ába ütköző cselekmény miatt eljárást indítani nem lehet, az 1946 : VII. törvénycikkben meghatározott bűncselekményekre vonatkozó feljelentés tekintetében nem nyer alkalmazást. 28. §. Az 1946: VII. törvénycikkben meghatározott bűncselekménnyel összefüggésben elkövetett — akár népbíráskodásra utalt, akár pedig a rendes bíróságok hatáskörébe tartozó — bűncselekmények tekintetében szintén az említett t.-c. 11. §-a szerint alakított külön tanács jár el. Ezt a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 29. §. A külön tanács eljárásának érvényét nem érinti az a körülmény, hogy a tanács a cselekményt a- tettazonosság körében, — a vádtól eltérően — az 1946 : VII. te. 1—8. §-aiban nem említett hivatalból üldözendő más, bűncselekménynek minősíti. A kegy címezésre vonatkozó rendelkezések. 30. §. (i) A köztársasági elnök a kormánynak az igazságügyminiszter javaslata alapján tett előterjesztésére a Nbr. 7. §-ában (a Nbnov. 3. §-ában) meghatározott korlátozásokra tekintet nélkül egyéni kegyelembe részesítheti azokat, akik a népbíróság hatáskörébe tartozó bűncselekmények miatt elítéltettek vagy akik ellen ilyen bűncselekmény miatt kell eljárást indítani vagy folytatni. (2) A köztársasági elnök a kormánynak az igazságügyminiszter javaslata alapján — a honvédségi igazoló bizottságok által elbírált ügyekben pedig a honvédelmi miniszter javaslata alapján — tett előterjesztésére egyéni kegyelem útján elengedheti az igazoló eljárás során megállapított joghátrányokat is. (3) Az igazoló eljárás során kimondott feddéshez, áthelyezéshez, előléptetésből kizáráshoz és vezetőállásra alkalmatlanná nyilvánításhoz fűződő joghátrányokat a kormány az illetékes miniszter előterjesztésére, a határozat jogerőre emelkedésétől számított három év eltelte után elengedheti. A kitelepülésre kötelezett német szeméívekre vonatkozó rendelkezések. ' 31. §. (1) A Németországba áttelepülésre kötelezett személlyel szemben a népbíráskodás körében öt évet meg nem haladó tartamban kiszabott szabadságvesztésbüntetés végrehajtását az igazságügy miniszter az elítéltnek az áttelepítésre hivatott hatóság rendelkezésére bocsátásával kapcsolatosan határozatlan időre elhalaszthatja vagy félbeszakíthatja. Ha az ilyen személy az ország területére utóbb visszatér, az elhalasztás, illetőleg félbeszakítás hatályát veszti és a büntetés végrehajtását haladéktalanul foganatba kell venni. (2) Az áttelepülésre kötelezett személlyel szemben a népbíráskodásra tartozó olyan cselekmény miatt elrendelt előzetes letartóztatás, amely miatt öt évi szabadságvesztésbüntetésnél súlyosabb büntetés előreláthatólag nem lesz kiszabható, nem akadályozza, hogy őt az áttelepítésre hivatott hatóság' rendelkezésére bocsássák. Ilyen esetben az előzetes letartóztatást a jelen rendei-