Országgyűlési irományok, 1947. I. kötet • 1-94., I. sz.

1947-35 • Törvényjavaslat a népbíráskodással kapcsolatos egyes rendelkezésekről

150 35. szám. 35. szám. Törvényjavaslat a népbíráskodással kapcsolatos egyes rendelkezésekről. (Előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadatott az országgyűlés igazságügyi bizottságának.) Anyagi jogi rendelkezések. 1. §. (i) Az 1945 : VII. törvénycikken törvényerőre emelt 81/1945. M. E. számú rendelet — a következőkben röviden Nbr. — 3. §-a (az 1440/1945. M. E. számú rendelet — a következőkbenröviden Nbnov. —1. §-a) harmadik bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép : A halálbüntetést zárt helyen, kötél által, ha pedig a kötél általi végrehajtás akadályokba ütközik, golyó által kell végrehajtani. A népügyészség a kivégzésnél való jelenlétet bárkinek megengedheti. (2) A Nbr. 3. §-ának (a Nbnov. 1. §-ának) hatodik bekezdése a következő rendelkezésekkel egészíttetik ki : A vagyonelkobzást kimondó határozat az elkobzást azokra a vagyontárgyakra is kiterjesztheti, amelyek öröklés vagy élők között létrejött ingyenes jogügylet címén az 1944. évi március hó 19. napja után az elkövetőtől másra szálltak, úgyszintén azokra a vagyontárgyakra is, amelyeket az elkövető a vagyonelkobzás kijátszása céljából az 1919. évi augusztus hó 1. napja után élők között létrejött, akár visszterhes, akár ingyenes jogügylettel hozzátartozójára (Btk. 78. §-a) vagy olyan személyre ruházott át, aki az átruházásnak a kijátszásra irányuló célját a szerzéskor ismerte. Halálbüntetés kiszabása esetében, úgyszintén, ha a kiszabott szabadságvesztésbüntetés öt évet meghalad, a teljes vagyonelkobzás kimondása kötelező ; a népbíróság azonban az elkobzás alá eső vagyon egy részét az elkövető tartásra jogosult hozzátartozói javára, ráutaltságuk esetében, a létfenntartásuk biztosításához szükséges mértékben az elkobzás alól mentesítheti. -• (3) A Nbr. 3. §-a (a Nbnov. 1. §-a) a következő rendelkezésekkel egészíttetik ki : A népbíróság által elítéltekre nézve a Btk. 43. §-a értelmében alakított felügyelőbizottság jogkörében az alábbiak szerint szervezett felügyelőbizottság jár el. A felügyelőbizottság elnöke Budapesten a népbíróság elnöke vagy helyettese, vidéken a törvényszék elnöke vagy helyettese ; tagjai pedig a népügyész, az igazgató (felügyelő), valamint a Független Kisgazda- Földmunkás- és Polgári Pártnak, a Magyar Kommunista Pártnak, a Nemzeti Parasztpártnak és a Szociáldemokrata Pártnak a helyi nemzeti bizottság közbenjöttével kiküldött egy egy tagja. A felügyelőbizottságot a jelen törvény