Országgyűlési irományok, 1947. I. kötet • 1-94., I. sz.

1947-23 • Törvényjavaslat a bevett és az elismert vallásfelekezetek között az elismert vallásfelekezetek hátrányára fennálló különbségek megszüntetéséről

23. szám. 113 ismert felekezeteknek a működése ütköznék az állami törvényekkel és a közrenddel. A fentiekből következik, hogy az állami célok szempontjából sem látszik indokoltnak az elismert felekezetekkel szemben az 1895 : XLIII. törvénycikkben, valamint egyéb jogszabályokban statuált korlátozó rendelkezéseket fenntartani és pedig annál kevésbbé, mert egyes felekezeteknek nagyobb jogvédelemben való részesítése jogos aggodalmat kelthet a külföldi demokráciákban a magyar állam hatalom, ill. a magyar törvényhozás demokratikus felfog asa es a demokratikus államberendezkedés megvalósítása tekintetében. Ennek a törvényjavaslatnak már az első világháborút követően is meg volt az aktualitása és ilyen irányú törvényalkotás nyilván előnyös színben tüntette volna fel a magyar államot nemcsak bel-, hanem külföldi vonatkozásban is. De ez a különböző mértékkel való mérés az egyes vallásfelekezetekkel szemben a jövőben annál kevésbbé volna fenntartható, mert mind a szomszédos államokban, mind a nagy demokráciákban az egyház és az állam viszonyát rendező jogszabályok nem tesznek különbséget felekezetek között a felekezeteknek biztosított jogi helyzet, jogi védelem és az állami felügyeletnek mind a tartalma, mind pedig a mértéke tekintetében. Ezek az elgondolások indokolják azt, hogy a törvénytárunkban feltalálható és a bevett és elismert felekezetek között fennálló hátrányos megkülönböztetések megszüntessenek és a jövőben ne legyen különbség az állam védelme.és főfelügyelete alatt álló egyes vallásfelekezetek között, ami által megszűnnék az elsőbbrendű és másodrangú felekezeteknek a fogalma. Nem volna indokolható az, hogy egy vallásfelekezet, .— amelynek hitelvei és szervezeti szabályzata az állami törvényekbe és a közerkölcsiségbe nem ütközik p~ elismerése után is egyházközségi üléseit csak nyilvánosság mellett tarthassa, jegyzőkönyveit bamutatni tartozzék, ingatlanszerzési képessége a bevett felekezetekhez viszonyítva csak bizonyos célokra korlátozódjék, az egyes hitközségek alakulását a törvényhatóság első tisztviselőjének bejelenteni legyen köteles, iskolái a magántársulati iskolákkal essenek egy tekintet alá és hogy velük szemben általában más elvek érvényesüljenek, mint a bevett vallásfelekezetekkel szemben. A törvényjavaslat 1. §-a kimondja, hogy meg kell szüntetni mindazokat a jogszabályi rendelkezéseket, amelyek az elismert felekezeteket a bevett felekezetekkel szemben hátrányosabb helyzetbe hozták. Nem látszott célszerűnek pontonként felsorolni az elismert felekezetekre nézve fennálló hátrányos megkülönböztetéseket és jogszabály szerkesztési szempontból is helyesebb, a részletes és esetleg nem kimerítő felsorolás helyett általános elvi kijelentést tenni. A törvényjavaslat 2. §-a fenntartja az 1895 : XLIII. te. 7., 8. és 18. §-át, amely az elismert felekezetté alakulás feltételeit határozza meg és az állami érdekek védelmében taxative felsorolja, hogy milyen okból lehet csak megtagadni a hitelvi és szervezeti szabályzat jóváhagyását, illetve az elismert felekezetté történt megalakulás bejelentésének tudomásulvételét. Ezen szakaszoknak a további hatályban tartása nem sérti a vallásszabadság elvét, mert itt az állami érdekek védelméről van szó és a törvény nem is ad a kormányhatóságnak, illetve a vallásés közoktatásügyi miniszternek idevonatkozóan korlátlan jogkört. A 3. § a törvény életbeléptetésére és a végrehajtásra vonatkozóan rendelkezik. Budapest, 1947. évi november hó 11. napján. dr. Ortutay Gyula s., k., vallás- és közoktatásügyi miniszter. Országnyi)tófej {'rotitiíny. ' 1!)47— ÍÖÍ»Í. T. kötet, 15