Nemzetgyűlési irományok, 1945. III. kötet • 173-209., IV-V. sz.
1945-174 • A Nemzetgyűlés közgazdasági és közlekedésügyi, valamint igazságügyi bizottságának együttes jelentése "a szövetkezetekről" szóló 173. számú törvényjavaslat tárgyában
174 szám. 87 e) ha a szövetkezetet a cégbíróság határozattal (97. §) vagy a szövetkezeti bíróság ítélettel (99. §) feloszlatja ; d) ha a szövetkezet ellen csődöt nyitnak. (2) Az alapszabály még más feloszlási eseteket is megállapíthat. t Alacsony taglétszám miatti feloszlatás. 97. §. A cégbíróság az igazgatóság kérelmére határozattal feloszlatja a szövetkezetet, ha tagjainak száma a törvényben vagy az annak alapján kiadott rendeletben, avagy engedélyben (9. §) megállapított legkisebb szám alá csökken. Ha az igazgatóság a kérelmet a tagoknak a legkisebb szám alá csökkenése napjától számított hat hónap alatt el© nem terjeszti, a cégbíróság az igazgatóság meghallgatása után a szövetkezet feloszlatását hivatalból mondja ki, kivéve, ha az igazgatóság időközben igazolja, hogy a tagok száma e törvényben vagy az ennek alapján kiadott rendeletben, illetőleg engedélyben megállapított legkisebb számot elérte. A szövetkezeti bíróság. 98. §. (1) A szövetkezeti bíróság a Kúria körében szervezett külön bíróság, amely az elnökön felül két ítélőbíróból és két ülnökből álló tanácsban jár el. A szövetkezeti bíróság elnöke a Kúria elnöke vagy a Kúria elnökének kijelölése alapján a Kúria másodelnöke vagy egyik tanácselnöke. A szövetkezeti bíróság két tagját a Kúriának a Kúria elnöke által előre kijelölt tanács^ elnökei és ítélŐbírái közül az eljáró tanács elnöke hívja be. Egy ülnök tagját a felperesként fellépő kereskedelmi cégbejegyzésekre felügyelő miniszteri biztos (az alábbiakban: cégbiztos), egy ülnök tagját pedig az alperesként perbevont szövetkezet jogosult a Kamara közgyűlése által a szövetkezeti szakemberekből összeállított névjegyzékbe felvett személyek közül választani. Ha valamelyik fél választási jogával Itiem él, az ülnök be* hívásáról az eljáró tanács elnöke gondoskodik. Az ülnököt ilyen esetben is a Kamara közgyűlése által a szövetkezeti szakemberekből összeállított névjegyzékbe felvett személyek közül kell behívni. (2) Az eljárásban — amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik — a Pp. (1911 : 1. törvénycikk) általános elveit megfelelően kell alkalmazni. A szövetkezeti bíróság szervezeti és egyéb eljárási szabályait az igazságügyminiszter a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterrel egyetértve állapítja meg. A szövetkezeti bíróság feloszlatást joga. 99. §. (1) A kereskedelem- és szovetkezetügyi miniszter utasítására a cégbiztos keresettel kérheti annak a szövetkezetnek felpszlatásat, amely a jelen törvény szerint nem tekinthető szövetkezetnek. A per a szövetkezeti bíróság hatáskörébe tartozik. A szövetkezeti bíróság a per során hivatalból köteles megvizsgálni, hogy a feloszlatni kért vállalat működése mennyiben felel meg a jelen törvény rendelkezéseinek és a szövetkezeti intézmény célkitűzéseinek. (2) Ha valamely szövetkezetről a szövetkezeti bíróság megállapítja, hogy az nem szövetkezet, a szövetkezeti bíróság megkeresi a cégbíróságot a szövetkezet feloszlatásának a cégjegyzékbe való bejegyzése végett. Ilyen esetben a bíróság az ítéletben a szövetkezetet arra is kötelezheti, hogy a szövetkezet a jogosulatlanul élvezett adóés illetménykedvezménynek megfelelő összeget az államkincstárnak megtérítsen. A térítés mértékének megállapításánál azt az időpontot kell kiinduló pontként figyelembe venni, amely időponttól a bíróság megítélése szerint a szövetkezet már nem tekinthető szövetkezetnek.
